2017. augusztus 18., péntek

Lecsó illatú nyár



Imádom a mostani napjainkat. Egyszerű hétköznapok meglepetések nélkül. Gyerekek nyaralnak és ezáltal mi is. Ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy unalmasan telnének napjaink. Szőnyeget mosok, nagytakarítok és finom lecsóillattal látom el a környék lakóit. Időről időre a szomszédban lakó ifjak jelzik, hogy kedvüket lelik a terjengő szagokban. Kezdek visszatérni régi önmagamhoz. Maminti kertje ugyan a múlté, de Szepi sziklájánál még velem van a régi  hangulat. Reggelenként merengős teázások kedvenc szintere. Persze hódolok másik szenvedélyemnek a filmnézésnek is. Láttam  nagyon jó filmeket a napokban.
http://port.hu/adatlap/film/tv/rem-hangosan-es-irto-kozel-extremely-loud-and-incredibly-close/movie-123087
Fantasztikus színészi alakítások lenyűgöztek és a téma is érdekes. Max von Sydow mindig nagy kedvencem volt jó látni, hogy az idős színész ma is kifogyhatatlan eszköztárral bír az érzelmek csodás megjelenítéséből.
Ma 81 éves Robert Redford. Vele is láttam a héten egy jó filmet. Igazság c. Cate Blanchett-tel játszottak  egy Bushról szóló filmben.

Szóval filmek , kert  és zene minden mennyiségben töltik ki a nyári siestát.
Kicsit elcsendesülő nyugodt napok vannak mögöttünk és igazi szeretem élet. Bár sajnos a bűntudat, hogy nem haladunk a felújításokkal némileg beárnyékolja az örömömet. Erről azonban azt is gondolom, hogy azért nem készült el minden , mert nincs szükségünk rá. Zozi a napokban bejelentette, hogy hosszabb időre rendezkedhet be az albérletébe. A főbérlő közölte vele, hogy legalább 10 évre tervezhet a lakással, ha akar.  Hát akar. Így a kisháznak bőven van ideje elkészülni.
Az élet amúgy minden szinten most a kedves velünk. Az egymással és másokról való törődésről szól, úgy a munkáimban, mint a magánszférámban.
Találtunk az egyik sufniban egy tüneményes madáretetőt, így a téli napokra remélem új lakóink is lesznek! A madáritatót szeretik az idelátogatók, így vannak törzsvendégeink. Bár nem túl változatosak a madárkáink. Cinkék, rigók, verebek, gerlék, igazi pesti madártársaság. Szóval végre nem történik semmi különös. Élhetjük a lecsó illatú, boldog nyári napok kedves pillanatait.

8 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Lecsóról írni fotóval ember elleni merénylet, vagy legalábbis ellenem az. Akkorát nyeltem, nem hallottad? Ha jó filmet látsz, írjad meg légy szíves, tetszenek az ajánlásaid. Van könyv- és filmlistám, tehát, ha könyvtárba megyek itthonfejtem, tegnap is így jártam. Azért találtam olvasnivalót, de a lista nem véletlen. Tudod, én akkor sem szeretem a verebeket, akárhogy is írt a blogomban valaki róluk. Nem is ők, a viselkedésük, és a hozadékuk. Biztosan élvezni fogod télen az életet az etetőnél. Most pedig élvezzétek a nyugodt napokat.

Holdgyöngy írta...

Megnéztem a film adatlapját, könyvben olvastam, régen,tehát megnézem, kíváncsi vagyok rá.

Rozsa T. (alias flora) írta...

A békés, nyári napokat akkor élvezi legjobban az ember, amikor veszélybe kerülnek... Mint ahogy az éltető vizet is, amikor vízhiány lép fel. Rabságban, életveszélyben, nagybetegen hihetetlen nosztalgiát ébresztenek az "unalmas" hétköznapok: az "igazi élet"...

Katalin írta...

a lecsóhoz nem Grecsó illene?, vicceltem, annyira régi lepusztult a gépem, hogy nem jó semmire,nemhogy fimnézésre,
maradnak hát a könyvek, a rémközelírtóhangosat most átrohantam a könyvtárba és olvasni kezdtem, "félredobva" a Csend idejé-t:))))
hálás köszönet érte, hogy felemlegetetted

Györgyi írta...

Holdgyöngy!
A két filmből nekem a két fil közül a Rém hangosan tetszett jobban. Nem tudom, hogy sikerül- e letöltened, de szurkolok, hogy így legyen! A Bushról szóló színészi játékokban bravuros. A történet engem nem villanyozott fel annyira.
A lecsó számomra is tiltott, de tudod én meg a tilalmak nem vagyunk jó barátok. Így eszem ameddig még tehetem. A műtét után gondolom végkép búcsút inthetek neki. A verebeket nem szeretem én sem, de itt most ők uralják a terepet. A többi kertünkben sok madárfaj élt. Itt sajna nem látom még nyomait sem a többieknek.

Györgyi írta...

Rózsa!
Azt hiszem ebben a kérdésben én kicsit más vagyok.Énem kettősségébe beletartozik a jelen élvezetének öröme és a jövőről való ábrándozás iránti igény is. Gyerekkorom óta szeretem a békés nyári napok lassúságát. Négy éves korom óta horgászom. Ez is mutatja hogy szeretem a lassú természettel való együttélés örömét. Amiről írsz azt sokan megélik és mesélnek erről az életérzésről. A carpedie ember típusnak azonban nincs meg ez az élmény. Hisz ő mindig az adott pillanatban érzi jól magát, vagy nem. Én ebbe a csoportba tartozom.

Györgyi írta...

Katalin!
Juj de jó, hogy sikerült kedvere valót ajánlani. Nagyon élveztem a filmet. Tv-ben láttam. talán ismétlik még! A csend idejét még nem olvastam. A címe szerint jónak hangzik. Nyáron valamiért keveset olvasok. Nem igazán tudom, hogy miért így van, de ez van. Ilyenkor az élő kapcsolatok valahogy központibb szerepet töltenek be az életünkben. Gondolom a kertes házak hozadéka ez.

Katalin írta...

drága Györgyi, poénnak szántam, hogy a túl közeli rémhangosra váltok a csendről:)))
puszi,
és pihenj sokat