2017. február 28., kedd

Napok örömei.



Sose gondoltam volna, hogy boldoggá tesz majd, ha nincs semmi különös egy napban. Örökké nyüzsögni vágyó lelkem bizony lecsendesedett. Manapság minden apróság örömöt okoz. Leginkább a fény tartós jelenléte a legnagyobb boldogsága az életemnek. Szinte mindig mosolygok. Igazán szép fináléja az létemnek ez a mostani korszaka.
Máskor rég aggódnék azon, hogy mi történt velem, miért nem bozsog a fejemben ezer kihívás. És nem. Nem motoszkál benne más, csak a hála. Talán ez az út vége. Ha így is lenne most az egyszer ez sem bánt, mert mindent megtettem amit szerettem volna. A leltáramban a főbb tételek rendre kipipálva vannak és most bizony elérkezett az idő a láblógatásra. Még az is csak mellékes probléma, hogy romlik a szemem és bizony emiatt az írásom is. De így fogadom el magamat és most nincs kedvem ezen agonizálni. Mindenem meg van. A gyerekeim egészségesek. A párom a maga tökéletlenségében tökéletes. A teám mindig kéznél van és nekem fütyül a rigó is szinte egész nap. Kell ennél több?
Nem. Minden úgy jó ahogy van. Hálás vagyok, hogy ezt megélhettem.Talán a legnagyobb boldogság az, hogy végre nem félek attól, hogy kimondjam, ha elég valamiből. Nem baj az sem, ha emiatt nem szeret valaki. El sem lehet képzelni, hogy mekkora teher a vágy, hogy mindenki szeressen! Ebben szocializálódtam és nehezen engedtem el, hogy ma nem így érzek.
Bár foltokban még most is felfedezhető eme kényszerességem.
Végre valahára elhittem, hogy Mamintinak születtem és szeretem hogy ennyi vagyok. Nem lesz belőlem híres ember. Egy apró lény vagyok, akinek egyetlen feladata van a szeretet. Azt aki kéri, aki szeretné, akinek szüksége van erre. Nem kis feladat az se, hogy arra is figyeljek, hogy bizony nem mindenkinek az én szeretetemre van szüksége. Ilyenkor félre kell állni és hagyni, hogy az illető megvárja a maga emberét. Elfogadni a döntést, hogy bizony az is lehet, hogy magányosan szeretne élni és meghalni, mert neki így jó. Ebben a dologban rengeteget kell még fejlődnöm! Idő, mint a tenger. Mostantól ráérek.

2 megjegyzés:

Katalin írta...

de jó, örülök, hogy boldog vagy, olyan jó látni

boldog TAVASZ-t:) )♥

Györgyi írta...

Katalin!
Köszönöm és neked is kívánok örömteli szép tavaszt!