2017. február 9., csütörtök

Kanapé


Most  már biztos, hogy megbuggyantam. Nem is értem, hogy miért ilyen fontos ez a kanapé ennyire nekem? Semmi különös egy használt bútor és én mégis mindent megmozgattam azért, hogy megszerezzem. Natimnak hála a végén lehet, hogy sikerül mégis ma elhozni.  A dolgozó szoba eszméletlenül hülye elrendezésű. Sokszögű, kicsi és ajtó ablak gyűjtő helye az egész szoba. Van benne  három ajtó és két ablak. Mindez 10 nm-en. Szóval igencsak nagy feladat berendezni, úgy hogy jól használható és praktikus legyen. Sőt netán még ki is nézzen valahogy! Most, hogy lakjuk a házat kiderült, hogy mi az amit nem jól használunk. A konyhába kell egy térelválasztó pult, mert a pakoló felület valahogy kevés. Főleg a lenti részekre igaz ez. Én pedig ott vagyok jelen. :o) A hálóban van most a számítógép, ami Kedvest nem hagyja rendesen pihenni, hisz gyakran dolgozom vele éjszakánként. Inkább aludni kellene, de az nem megy mindig könnyen. Az ülő alkalmatosságok helye sem kialakult még. Látszólag minden rendben van, csak valahogy nem igazán kényelmesek a dolgok. Igaz a kényelemről új fogalmaim vannak.
A falon eddig is ugyanezek a képek voltak és tetszettek. Most ezekkel is bajom van. Unom őket és másra vágyom. Viszont nem találok olyan képeket amik tetszenének. Igaz a boltok egy síkú választéka erre nem alkalmas, de galériákba a magyar bérekből nem telik vásárolni.
Na és itt vagyunk megint  a vásárlás témánál. Nagy a baj mostanság. A zöldség árak az egekbe szöktek és tovább emelkednek. Állítólag az afrikai országokban is nagy hidegek voltak így nem érnek rendesen a zöldségek. Mi pedig onnan hozzuk be őket Magyarországra. Várhatóan április közepéig lesz így. Tehát ehetünk káposztát, céklát és krumplit. Az van itthon készleten. A többit máshonnan szállítják ide. Tehát gyalázatosan drága. Ráadásul a kenyér ára is a duplájára emelkedik , mert nincsenek itthon a pékjeink. Igaz ezen azért javíthatunk még azzal, hogy sütünk magunknak otthon kenyeret, vagy ami még ennél is üdvözítőbb, nem eszünk kenyeret hisz egészségtelen. :o)
Mivel tél van így kuckósodunk és filmezünk. Tegnap egy régi kedves filmet néztünk újra az Utolsó vakációt. Imádom é kellemesen ellazít. Mostanában ugyanezen okból ismét megnéztem a Bor mámor, Provancot és az Ízek , imák szerelmeket. Nagyon kellemes úgy élni, hogy hedonista módon lélektáplálkozom. Nem csoda ha gurulok. :o)))
Ki nem maradhat a mai nap ajánlataiból egy kis könnyed zene.



3 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Új lakás, új elrendezés, új körülmények. Én is tapasztaltam, hogy hiába költöztem lakásból lakásba a régi bútorok egy része használhatatlan lett, vagy éppen be sem tudtuk már tenni sem. Van a Galéria Savaria régiséges portál, széles a választékuk, változó árakon. A Vaterán is érdemes körülnézni, s van egy http://antikregiseg.hu/ portál is. Döbbenetes valaminek az ára itt 80000 Ft, máshol pár ezerért adják. Valószínű nincsenek tisztában az értékével. Érdekes én tegnap a Napsütötte Toscana-t néztem meg, ezekre is gondoltam, ez győzött. Lehet, hogy ma sort kerítek rájuk. Láttad a Blérier családot? Vagy a Nagy francia lagzikat? Ezek is könnyűek, de mégsem, szórakoztatnak, de el is gondolkodtatnak, s franciák. Én ezeket kedvelem.

Györgyi írta...

Holdgyöngy!
A francia filmek hangulata varázslatos. Minden korosztály megtalálja a kedvére valót bennük. Akár Truffau, Godárd, Besson filmjeit nézzük, vagy a mai kor Amelie csodálatos életét, vagy a szórakoztató limonádéikat. Mindegyik hangulat egyediséget ad és elvarázsol. A zenéjük még inkább ezt teszi velem. Azt hiszem élni még is nagyon nehéz lehet ott, de erről Rózsa tudna többet mesélni nekünk.

Katalin írta...

klasz az a piros ülőke