2017. január 31., kedd

Mengelétől napjaink fájdalmáig.


 Ma minden szürke. Annyira, hogy elvesztem benne. A gyerekek betegsége most valahogy magával húzta a hangulatunkat a szürkeségbe. Nyirkos hideg köd ereszkedett körénk. Szmog és fuldoklás. Ráadásul kulturális csellengésem is  a szomorúság utcáin keresztül vezetett. Először egy dokumentum filmet néztem meg Auchwitz törpéiről.



 Mengele fajelmélet kutatásai mentették meg az életüket. Morbid és abszurd egyszerre a történet és mégis annyira emberi. Nem lehet nem észre venni, hogy egy családnak micsoda összetartó ereje van és az is megdöbbentő, hogy a másság milyen túlélési technikákat fejleszt ki az emberekben. Személyes érintettségemnél fogva nem elemezném bővebben a látottakat.
Mai másik film ami elém került az napjaink dokumentalista filmje. Itt is van személyes kapcsolat. Gyerekkorától ismerem a főszereplőt és családját. Mindent elsöprő fájdalom van a képekbe rejtve. Nem a drogról szól számomra a film. Ismét egy család, akinek az összetartása és kiszolgáltatottsága  elszomorító, vagy inkább drámai.
Dizájneren dok. film rendezője Horváth Balázs. Elképesztően élethűen mutatja meg  a drogosok világát, a minket körülvevő valóságot, a bennünk élő rejtőzködő poklot.
//indavideo.hu/video/daysondesigners_eng_trailer


4 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Nem tündérmeséket hoztál.Az összetartásuk példaértékű. Nehéz bármit is írni.

Rozsa T. (alias flora) írta...

Végignéztem, Györgyi.
A "tiszta faj" elméletének kovácsai és "kézművesei" mindig mélységesen felháborítanak...
Manapság már más, "tudományosabb" megoldást választanak, akiknek van rá pénzük: a sejtekben végzett szelektálást, korrekciót.
A cél ugyanaz: a természet "tévedéseinek" kiküszöbölése.
Egyesek azt állítják, hogy másképpen a robotok veszik át a hatalmat az ember felett néhány évtized múlva...

Györgyi írta...

Holdgyöngy! Nekem kicsit másról másként szólt ez a történet. Egyáltalán nem tündérmese, de nem is hősies. Sorstársaim remek emberek lehettek, akik nem rettentek meg a saját árnyékuktól, de ettől még nem voltak hősök. Végezték az életfeladatukat tudásuk szerint. Nem lehet nem észre venni, hogy nem az ő érdemük volt a túlélés. Millió ember meghalt értelmetlenül. Nekik pedig segített a túlélésben az amit mindenki sors csapásnak gondol. Pedig mint annyiszor úgy itt is ez egy lehetőség amit azért kaptak, hogy éljenek vele. A látottak szerint éltek is és helyesen használták fel azt a talentumot amit kaptak.

Györgyi írta...

Rózsa!
Isten vegykonyhája nem véletlenszerűen működik. A kapott feladat még ha olykor nehéz is a miénk.
Ők tudták ezt, mert a szívükben egészséges és teljes emberek voltak.
Mikor Zsófit vártam és kiderült, hogy örökli ezt az állapotot majdnem abba a hibába estem, hogy megkérdőjelezzem Isten döntését. Pedig igazán fontos dolog történ a születésével. Végre megérthettem, hogy milyen szerencsés vagyok a másságommal. Lehetőséget kaptunk arra, hogy Zozóval megismétlődjön a csoda és egy csodálatos emberrel gazdagodjon a világ. Ha ő nincs sose értettem volna meg, hogy miért születtem pont ilyennek.