2016. február 19., péntek

Elanyátlanodva.


Napok óta így érzem magam.
Hosszasan ecsetelhetném az okokat, de azt gondolom felesleges lenne ezt tenni. A rosszkedvnek nem tesz jót a szószaporítás. Az igazán nagy magányosságot anya ölében lehet elfeledni.
 ANYA AZONBAN MÁR A MENNYBEN VAN. AZ ÖLE PEDIG A KÉPZELETEMBEN.
Az orvosnál tett látogatás óta erősödött fel bennem a vágyakozás a gyöngédségre. A doki kedvesen mondott le rólam. Tapintata rosszabb volt, mintha kiabált volna velem. Utálom amikor valaki kikerüli a kellemetlenséget és rád hagyja a dolgok kimondásának kellemetlenségét.
Na mindegy. Megint az van ami oly sokszor. Adott egy reménytelen helyzet és rajtam áll, hogy beletörődök, vagy megpróbálom jobbá tenni!
Ma még biztosan nem teszem. Kapaszkodok az eső könnyeinek létrájába, a magányba, a csendembe.
Holnap pedig, ha addig élek is nekilátok!
Most pedig bebújok anyám ölébe ott a mennyben és erőt gyűjtök a holnapra.

2016. február 15., hétfő

Egy jó film ihletet adhat.





"Kay (Meryl Streep) és Arnold (Tommy Lee Jones) hű társai egymásnak, ám az egymás mellett töltött évtizedek alatt kapcsolatuk kissé kihűlt, így Kay, aki régi meghittségre vágyik férjével, szeretné feldobni a házasságukat. Amikor tudomást szerez a Great Hope Springs nevű kisvárosban praktizáló híres párterapeutáról (Steve Carell), megpróbálja meggyőzni a szkeptikus, szokásaihoz mereven ragaszkodó Arnoldot, hogy utazzanak el egy egyhetes házasságterápiára. Már az utazásra sem könnyű rávenni makacs férjét, az igazi feladat azonban mindkettejük számára az, hogy képesek legyenek megszabadulni gátlásaiktól a hálószobában, és felszítsák a régi tüzet, ami miatt annak idején egymásba szerettek."

Hát ez a film rázta meg tegnap a belső harmóniámat.
Eredmény?
Tegnap óta nyugtalan vagyok. Kérdéseket teszek fel magamnak és Robinak. Ma pedig önkényesen szállás foglaltam. Ezzel egy kis kiruccanásra adtam lehetőséget magunknak. Nem utolsó sorban az is számít, hogy olyan helyre megyünk, ahol nincs TV!  Kettecskén lehetünk egy természetvédelmi területen. A csend és a beszélgetés így adott feltétele lesz az együtt töltött időnek. Valahogy azt érzem, hogy tetszik vagy sem, de a kapcsolatunk kezd egy kicsit ellaposodni. Mielőtt nagyobb lesz a baj, jobb megelőzni! Mikor felhívtam a Kedvest , hogy elújságoljam a tervemet. nagy meglepetésemre örömmel fogadta az ötletet. Még a mágikus doboz hiányát is megemésztette. Talán időben kapcsoltam. Nem árt, ha átbeszéljük pontosan a terveinket. Ugyan nem tombolnak a vevők  a  házért, de szórványosan szállingóznak, nézelődnek. Nagyon szeretném, ha sikerülne ebben a témában mielőbb megoldást találni! Egyre nehezebben viselem a bizonytalanságot. Szilveszternek pedig esze ágában sincs elfogadni az itteni életet. Sakk matt. Ha azt szeretnénk, hogy a fiatalok rendben legyenek egymással , akkor sürgősen  lépnünk kell! De Istenemre ez az utolsó költözés! Végre felnőttek! Vége a babusgatásnak. Álljanak a lábukra és vállalják a döntéseik következményeit! Nem dolgom, hogy tovább fogjam a kezüket! Minden szinten nyugdíjba megyek az idén. Ha lehet valami igazán nyugodt helyre szeretnék költözni! Oda ahol csak a madarak járnak! :o)))

2016. február 14., vasárnap

Valentin nap margójára



Vajon mire jó ez a mai nap?

-Egymásra figyelésre.
-Jó filmek nézésére.
-Flörtre.
-Kirándulásra.
-Közösen megélt apró örömökre.

Összességében azonban csak azoknak jó ez a nap bármire, akiknek ürügy kell a boldogságra.
Vannak emberek, akik maguktól is boldogok.
Ők nem tartják a Bálint napot.
Nincs szükségük rá.
Vannak örök boldogtalanok.
Ők észre sem veszik ezt a napot, hisz úgy sem sikerül semmi.
Minek bármibe belekezdeni?
Sokak azonban nem tudják elmondani, megmutatni a vágyaikat, szükségleteiket.
Ők arra várnak, hogy mások éljenek helyettük.
Na nekik nagyon jó ez a nap. Hisz házhoz kényszerítik a" boldogságot".
Ezzel csak az a baj, hogy nem marad ott. Ahogy elmúlik ez a nap vele együtt eltűnik az illúzió is.
Nézőpont kérdése az egész. Ha jó szögből nézem az életem még az is kiderülhet, hogy ott van a szemem előtt a szerelem mindvégig. Ahogy a kerékről is azt tudjuk, hogy kerek.
Mégis ha máshonnan nézem lehet akár szív alakú is!
Nekem mázlim van.
Szív alakú a biciklim kereke. Az is igaz, hogy nem csak egy nap látom ilyennek, hanem mindig.
Ez a lényeg.
Ha valaki csak egyszer is megélte az igaz szerelmet, akkor örökre az övé marad ez az érzés. Nevezetes nap nélkül, is. Akár egyedül élve is az övé az élmény. Mert gazdagabb lett egyszer általa.
Így elég csak becsukni a szemét felidézni a boldogságuk pillanatait, ha kicsit többre vágyik akkor felbontani egy kellemes italt és elkortyolgatva emlékezhet a szerelemre.
De ehhez nincs szükség jeles napra, mert ő már örökre benne él a szerelemben.
Senki és semmi nem foszthatja meg ettől az élménytől!
Azok akik nem élték át ezt az érzést. Hiába minden Szerelem nap. Fogalmuk sincs az élményről.
Nosztalgiázni mindig lehet. Varázsolni is. A szándék fontos. Nem pedig az, hogy milyen nap van.


Ma két filmet is megnézek.  Ürügyem van a bohémkodásra , alkalmam is lesz és talán mázlim is, hogy nem választok rosszul. Julia Roberts és Tom Hanks jó páros lehet, ahogy Meryl Streep és Thomy Lee Jones is annak tűnik.Egy biztos. Egyik film sem lesz magasröptű. Remélem szórakoztatnak majd! Ha mégsem, akkor egy két jó pillanatot biztosan kapunk  a színészek alakításaitól.  Így vagy úgy, jó nap vár ránk.
A filmekben nem csalódtam. Kellemes , kicsit elgondolkodtató filmek voltak. A színész játékok pazarok, mint ahogy azt vártam. A történetek pedig tompa fájdalmat adtak a szívemnek, A maguk hétköznapiságában okoztak fájdalmat. A felszín alatti érzések bizony nem mindig egyszerűek és a szerelem nem az az illúziókkal teli élmény amiről messzeségbe révedő szemekkel mesélünk. Nem is a görög tragédiák drámai fájdalma. Nem. Olyan alattomos és minden sejtünkbe hatoló fájdalom, ami lassan , módszeresen marja szét az álmainkat, vágyainkat.Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy akkor miért epekedünk utána egész életünkben.? Mert a fenti és a lenti szakasza egyaránt izgalmas. Pont úgy ahogy a hullámvasút is az. Míg lent vagy arra készülsz és összpontosítasz, hogy a fent érzett eufóriát hogyan fogod megélni. Erre készülsz míg felérsz. Fent pedig addig feszegeted a határaidat ameddig a merészséged engedi. A szerelem nem a gyávák sportja. Az a bátrak küzdőtere.

2016. február 11., csütörtök

Lélekforduló


Hiszek abban, hogy magunk döntünk a sorsunkról. Van úgy, hogy szabadságoljuk magunkat és hagyjuk, hogy elsodorjon magával az ár. Majd elfáradunk az elemekkel való felesleges küzdelemben és azt mondjuk elég! Érdekes kérdés, hogy mikor következik ez be. Mindenkinek más más a vérmérséklete a tűrőképessége. Nem örökbecsű ama meglátásom, hogy az elég akkor elég amikor végre a lélek megerősödött az elnyomásban, de mégis így gondolom. A lélek a velünk született belső én tudja a legjobban, hogy neki mire van szüksége. Hiába minden elnyomás, manipuláció és megtörni akarás egyszer csak azt mondja elég. Vége! Nem hagyom magamat. Az igazi eredendő lélek ugyanaz marad  bennünk aki volt. Azaz hiszem, hogy választunk magunknak egy testet amit viselünk, de a test az csak ruha. A lényünk konzisztenciája a lelkünkben van. Tehát hiába minden mi megmaradunk annak akik vagyunk. Az alapszínünkről beszélek. Avagy az alap személyiségtípusról. 

Flegmatikus- Szelíd
Szangvinikus- Élénk
Kolerikus-Nyugtalan
Melankolikus-Pesszimista

személyiségtípusok

Bár időmként felfedezzük ideig óráig magunkban egy- egy másik típus tulajdonságait, de hosszútávon mindeni olyan marad, amilyennek az eredendő tulajdonságai predesztinálták.
Eme bölcselkedés onnan jött, hogy túl sok embernél   látom, hogy más akar lenni , mint amilyen valójában. Ettől aztán boldogtalan, sikertelen és kudarcot, kudarcra halmoz magában. Pedig csak annyit kéne tenni, hogy hagyjuk magunkat olyannak lenni amilyenek eredendően vagyunk. Ráadásul mindegyik jegynek megvannak a pozitív tulajdonságai. Ha azokat erősítjük fel akkor jóban leszünk magunkkal is és a világgal is. Természetesen mindenki életében van olyan időszak amikor mások, vagy önmaga hatására másmilyenné akar válni. De ez hosszútávon nem működik. Ilyenkor a legjobb technika kicsit magunkba nézni és felsorolni mindazt amiben jók vagyunk.Ettől a tudástól a lélek magára talál és megerősödik. Abban a pillanatban legyőzhetetlenné válik. 
Tehát ha szomorú valaki emlékeztesse magát a benne lévő jó dolgokra! Garantált a siker. Csak az életigenlők maradnak életben. Aki lefekszik azt eltapossák. Hitem szerint azonban csak ideiglenes ez az állapot, mert a lélek megújul és új testet keres magának. Ha pedig így van akkor nem érdemes feladni és azzal bajlódni. Ki tudja milyen testet kapunk legközelebb? Mi van ha sokkal macerásabb mint az előző?  Akkor megint hurokba kerülünk és a változatosság kedvéért ismét szarul érezzük magunkat. Hát nem tudom, hogy megéri- e?
Talán ezért van az, hogy amikor ép feladni készülök a harcot, akkor fordulok egyet és inkább folytatom az utam. Kis pályamódosítással ugyan, de a saját utamon megyek tovább!
Joggal kérdezhetzi tőlem mindenki, hogy mikor van vége az útnak? Jelenlegi tudásom azt mondatja velem, hogy soha. Ahogy a körnek sincs se eleje, se vége. Önmagába tér vissza.

2016. február 10., szerda

Tél végi eső


Esik az eső. Kopognak cseppjei az ablakon , végig csurognak az üvegen és mint a csiga csíkot hagynak maguk után. Lassan ráérősen , nyugodtan. Majd egymásba érve apró ér, patak, csermely lesz belőlük. Itt ott folyóvá szélesednek és elmossák útjukból a tél fekete mocskát. A levegőnek is megváltozik a szaga. Itt a városban nem a föld illat dominál, hanem az autók kormának kesernyés torokkaparó kátránya érződik mindenütt. Nem jó ez a szag, de mégis van benne valami amitől jobb érzés beleszippantani a levegőbe. Ez az a típusú eső ami elmossa a rossz kedvet és múltidővé varázsolja a nyomottságot. Hosszan kitartóan esik. Bőven hagy időt magának arra, hogy minden szegletből kimossa mindazt amit magunk mögött akarunk tudni. Hidegen , keményen végzi a dolgát a mai eső. Pont úgy ahogy szeretem.
Sokan nem szeretik ezt az esőt. Túl kemény , hideg és urambocsá vizes.
Ahogy a föld, úgy a lélek is szomjúhozza a megtisztulást az életet. Ezek a cseppek pedig legyalulják a mocskot és helyet teremtenek az új életnek.
Az új élet pedig már mutatja magát. Kiabálnak a madarak . Hé figyelj már! Közeleg a tavasz.

2016. február 8., hétfő

Kire ütött ez a gyerek?

“Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok.
Nagymama azt mondta: Istenem, akárcsak az anyja!
Nagypapa azt mondta: az ördögbe is, szakasztott az apja!
Emil bácsi azt mondta: a megszólalásig szegény Jolán!
Apukám azt mondta: mintha csak magamat látnám!
És anyukám azt mondta: azért talán rám is hasonlít egy kicsit!"






                                                Szerintem a legjobban Ábrisra ütött ez a gyerek.