2016. december 18., vasárnap

Öröm


Ma meggyújtottuk az Öröm gyertyát. Finom ebéd előzte meg a szertartást. Annáéknál voltunk vendégégben. Ábris tüneményes volt. Most hogy kevesebbet vagyunk együtt a távolság megszépít minket, így a viszontlátás öröme nagy örömködéssel jár. Huncutkodik játszik, és minden kincsét odahozta nekünk és megmutatta. Hancúrozunk vele. Észrevétlenül visszamegyünk az unokánkkal a bájos, ölelős gyerekkorba. Manócska igazi csoda baba. Eszik , alszik , eddig olyan mint a többi újszülött. Ő abban más. hogy mindig beszélget velünk és nagyon sokat mosolyog mellé.  A mai adventi gyertya köszöntőt Anna mondta, hisz vele történt az idén a legtöbb öröm. Házasság, gyerekszülés , az első új otthonba költözés . Zozi ma távol maradt a közös ünnepről. Nehezen viseli most az ünnepet. Sok neki ennyi öröm, főleg , mert az  másoké és nem az övé. Fáj neki a kirekesztettség. Szívesen életre dúdolnám a benne szunnyadó örömöt, de nem enged magához közel senkit és semmit. Így öröm nélkül szomorú és bánattal teli a szíve.  Az enyém pedig megszakad érte.
Délelőtt rohangálással telt. Az ajándékok keresgélése és megtalálása volt a feladat. Sikeresen megbirkóztunk vele. A pénztárcánk hallhatóan  sóhajtozott, lázadozott a kifosztás ellen. A karácsony már ilyen. Nem a spórolás időszaka.
Mire hazaértünk csipke függönnyel borította be  fák, bokrok ágait a dér. Mesebelivé varázsolódott a táj. Itthon meleg teát kortyolgatunk és pakoljuk életünk limlomait. A mosógép dallamosan figyelmeztet , hogy bizony mára végzett a teendőjével  lehet őt megszabadítani  súlyos terhétől és biza aludni tér, ha ezt megtettük.Közben a dobozokból újabb és megannyi kincs kerül elő és foglalja el végső helyét. Lassan megtelik minden eddigi életünk szépségeivel.
Ma amikor néztem az öröm lángot hálát adtam, hogy megélhettem mindazt amivel ma találkoztam. A gyerekeimmel, unokáimmal a békességgel a hazaérkezés boldogságával. A legnagyobb öröm mindezen dolgok összessége.
Az Életem.



8 megjegyzés:

Mamka írta...

Ismerem jó a megszakadó anyai szív fájdalmát valamelyik gyerekért...És csak kivárni lehet ,meg szeretgetni,már ha hagyja a tüskéi ellenére....
Örülök,hogy elérkezett számotokra a nyugalom! Megdolgoztatok érte.

Mamka írta...

Nagyon köszönöm a zenét! Megnyugtatja a lelkemet!

Rozsa T. (alias flora) írta...

Rengeteget költöztem én is, sokszor egyik országból másikba. Mindig szerettem újra rátalálni megszokott dolgaimra, mintha csak megújultak volna egy kicsit az utazástól, helyet kerestek maguknak az új otthonban.

(szeretettel gondolok kisebbik lányodra és kívánom, hogy ő is megtalálja a boldogságot, mint anyja, nénje, hiszen bizonyára vár rá valahol...)

Holdgyöngy írta...

Örülök, hogy helyére kerül minden nálatok, s ti is a helyetekre kerültetek. Mamkához csatlakoznék, én is ezt élem át, csak azok a tüskék túl sűrűk. Hogy megtalálja-e valaha az ő boldogságát, nem tudom.

Györgyi írta...

Rózsa!
Öreg fa vagyok már ehhez. Talán túlzottan is. Hisz úgy kidőltem, hogy most 39 fölött van a lázam.

Györgyi írta...

Holdgyöngy!
A tüskék egyszer eéllszáradnak. Reméljük mihamarabb így történik!

Katalin írta...

Idén senkinek nem küldök karácsonyi képeslapot, de annál nagyobb szeretettel kívánok minden szépet és jót az Ünnepek alkalmából

Antoine de Saint-Exupery: Fohász
Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Györgyi írta...

Katalin!
Köszönöm szépen.
Békés örömteli karácsonyi ünnepeket kívánok!