2016. november 21., hétfő

Aranyház



Mióta itt lakunk Zozinál jobb napokon reggelente csodát látok. A szemben lévő panelház ablaka visszatükrözi a napfelfeltét.  Vörösen izzik no nem a galagonya, hanem az ébredő reggel. Szinte érzem ahogy nézem az erejét szétáramlani a belsőmben. Majd alig fél óra és lőn csoda az egész épület aranyszínben ragyog. Micsoda látvány!
Ezeken a reggeleken a csoda magával ragad. Kipattanok az ágyból és sokkal de sokkal erősebben kezdem a napi teendők ellátását. Ma különösen így volt ez. Még az angyalok muzsikálását is hallottam miközben gyönyörködtem a káprázatos csodában.
Ahogy lenéztem az utcára itt ott fürgén lépdelő embereket láttam. Volt aki a kutyáját sétáltatta , de legtöbben valahová siettek. Nincs rájuk tetoválva, hogy hová. Ezeken a reggeleken a hangyaemberkék is vidámabban szedik a lábaikat és sokkal kevesebb a lehorgasztott fej. Inkább kitárulkozva a fény felé néznek és érzik, hogy az új reggel csodája  bennük van. Ilyenkor még nem adják meg magukat senkinek és semminek.
Tegnap én sem adtam meg magam senkinek és semminek. Reggel harcba indultam és még álmomban is küzdöttem magamért , az igazamért az életért.Túl sok volt bennem a harag és a düh. Aztán jön a reggel és megmutatja nekem az arany házat . Ráébredhetek, hogy a düh bizony majdnem maga alá temette a reményt. A remény, az ígéret ezekben a reggeli sugarakban van jelen. Isten így üzen, hogy éberen van és figyel. Ha elfáradok jelet küld. Az aranyház egy ilyen jel.


9 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Ezt érzem én a kertnél, amikor napszakonként átsüt rajta anap. Lélekemelő, boldogságos tud lenni.

Mamka írta...

Olyan jó,amikor reggel süt a nap!!!!!

Györgyi írta...

Holdgyöngy!
Már nem kell sokat várnom és visszatérhetek a természetes fények világának élvezetébe.
Nagyon várom.

Györgyi írta...

Mamka! Az az igazi ajándék, amikor megéljük , átéljük az adomány jelentőségét.

Katalin írta...

hát nem erről beszéltem? pontosan:)) hát ez az !!!
mert hiszen vannak ugye a "régen volt"-JÓ-ságok, és vannak a "lesznek majd"-JÓ-ságok, és VANNAK (naná) - csak néha nem látjuk meg - az átmenetei JÓ-ságok, (azok amik akkor cirógatják meg a szívünket, amikor már épp belenyuffanunk a megoldahatlan helyzetbe, az esőbe , a hidegbe, a bajokba, ...és akkor egyszercsak elengedjük a gyeplőt, és a megtorpanásban meglátjuk, amit addig nem, hogy JÓÓÓ
és nagyon szép:)))

az ilyen aranyházak engem is aranylázba hoznak:)),
gyönyörű

Györgyi írta...

Katalin!
Normál állapotomban nyitott vagyok a napok adományozta szépségekre. Mostanában azonban ha kinyitom a szívem azonnal kapok egy kokit.

Katalin írta...

Györgyi! rendben elfogadom, így érzel
igazad van, elég lett volna ezt mondanom: "ki korán kel, aranyat lel"

Györgyi írta...

Katalin!
Annyira, de annyira túlfűtött a szívem. Érzékenyebb vagyok sokkal most az átlagosnál. Sajnálom, hogy jelenleg nem könnyű velem.
Ölellek tiszta szívből.

Katalin írta...

Ne sajnáld, nem kell,:)) így vagy jó, ahogy vagy
hogy van szíved
vannak érzéseidnem vagy felületes
csak legyél
még sokásokásoká