2016. október 29., szombat

Egy nap a világ


Hajnalban kelünk. 5 fél hat közt egyre lassabban. Ahogy múlnak a hetek,  egyenes arányban lassulnak a reggeli felkelések. Már alig szólunk. Kicsoszogunk az ágyból és ki- ki megy a maga dolgára. Kávét iszunk csendesen. Spórolunk a szavakkal és az energiával. Majd beindul a nap és mire a szemben lévő ház ablakában visszatükröződik a pirkadat, addigra Zorka lement sétálni és Robi már indul is az építkezésre.  Háta egyre mélyebbre hajol. Nyomasztják a gondok, de a napi terhelés sem kutya. Jönnek az első telefonok és beindul a nap nekem is.
Ma elkészültek a kőműveseink. Szépen és jól dolgoztak. A víz szerelési munkálatok is készen vannak, ahogy a villanyszereléssel is ez a helyzet.  Tegnap megvettük az összes burkolatot, szanitereket és a konyhabútort, mosogatógépet és a hétvégi bevásárlás is belefért a napi teendőink elvégzésébe. Sőt tegnap végre két év után megkaptam a nehezen beszerezhető cipőt és papucsot is. A világ vége után eggyel van a kedvenc bolt. Majd irány a ház. Utolsó egyeztetések a kőművesekkel és az asztalossal, aki nagyon lassan halad és egyáltalán nem fontos neki a minőség. Sajnos erre késve jöttünk rá. Olyan lassan  dolgozik, hogy sehogyan sem lehet érzékelni a változást. Tán mert nincs is. Annyira elfáradtam tegnap, hogy már nem érzékeltem a lábamat és hatalmasat estem.  Olyan voltam mint egy partra vetett bálna. Iszonyatosan megrendültem. Szó szerint. Így estére borogatást tettem a térdemre. 
 Lefekvés előtt gyors megbeszélés a másnapi teendőkről. Némi netezés és már megint éjfél elmúlt, mire ágyba jutottam. Joggal merült fel a kérdés, hogy ugyan minek?  Kettő körül rosszul lettem és azt hittem, hogy látogatóm  van. Az öreglány jött el értem. De nem. Csak a szívem berzenkedett a kizsákmányoló életvitelem ellen.
Így némi gyógyszer bevétellel korrigálhattam és leverhettem a zendülést.
Egy biztos már nem sokáig bírom ezt a tempót. Viszont a ház épül,szépül. Nem lesz rendkívüli. Otthon lesz.Ennek megfelelően választottam ki a burkolatokat. Ellenálltam a kísértésnek, miszerint lemondtam a bögre bordűrről. Helyette meleg drappok különböző árnyalataiból kockák díszítik majd a konyhát. A fürdők is lágy barnák, szürkés árnyaltaival nyugtatják meg az odajárókat. A szélfogóba fa dombornyomású kő burkolat kerül, amit a falon lévő sötétbarna fa előszoba  emel majd ki. Illetve mivel ez lesz a télikert így rengeteg üde zöld növény tölti be a teret. Sőt itt lesz egy társalgó és menedék nyújtó pamlag azoknak aki elfáradtak és nincs majd kedvük beljebb menni, mert a kertben szeretnének félig maradni. A teraszok tágasak lesznek mindkét háznál. A burkolat ép ezért egyszerű lesz, mert nem szeretném, hogy főhangsúlyossá tegye a teraszt, ahol a növényeknek és a virágoknak jut majd a főszerep. No meg a kényelmes padokon ücsörgésnek és a finom teáknak. A háznak meghagytuk az öreg jellegét. Ebben az esetben a kor a bölcsesség és a minőség találkozását jelenti.
Kezd gyógyulni a lelkem. Napról napra érzem ahogy javul a hangulatom.
Unokánk mai név kompozíciója Az eddigieket is felülmúlja. Zénó Bendegúz. Mi egyszerűen csak manócskánk hívjuk. Talán három vagy négy hete van még az érkezésig.
Zozó is fárad. Ma már enyhén zöld színe volt a sápadtságtól.

A halottak napja pedig ott gubbaszt a szívemben. Az idén a nekem kedvesek egy gyertyagyújtást egy emlékezést kapnak. Némi felhőkbe révedős beszélgetést. Történhet bármi, ők továbbra is velünk vannak és részei az mindennapjainknak.
Hiányoznak.
Ma és holnap, mindörökké.





9 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Örülök a haladástoknak, bölcsen választatok.Szépek lesztek, s aztán lesz idő pihenni, teázni, majd kertészkedni. Ez a TI házatok lesz.

Györgyi írta...

Ezen vagyunk.

Márta írta...

Barnás a kedv is, de reménykedő - ez jó!!!

Márta írta...

Ja!
Ha nekem lehetne feredőszobát szépítene óceános lenne, gyönyörű kékkel...
Álom.
Nem időszerű, de nem is baj.
Itt felénk csendes őszi napok járják.
Ölellek!

Vénember írta...

Ahogy itt olvaslak, azon gondolkoztam, hogy talán nem kellene annyira maximalistának lenned a házaid felújitásával. Mert kinek is jó ez? Hát majd azoknak, akik utánatok a tulajdonosai lesznek. Mert ha végiggondolod, hogy eddig hányszor léptetek tovább...
Ha egy átlagot számolsz, hogy egy lakásban-házban hány évig laktatok, kijön egy szám. Na pont ennyi időre kellene ezta házat (zakat) is felújitani! Nem örökre. Számolj csak! Ha az eddigieket is csak fele olyan komolyan szépitettétek volna, akkor most mennyivel lazább kereteitek maradhattak volna erre! Jü! Hallomm a tiltakozásodat "Az nem én lennék" Ne is legyél más! Csak az agyam ment el megint egy kicsit egy másik dimenzióba influenza-lázasan igy egyedül itt a világvégén...
Sok erőt kivánok a befejezéshez! Tudom, hogy minden tökéletes lesz. Már megint...
:-)

Vénember írta...

Ja! És nem vagyok robot! :-)

Györgyi írta...

Márta!

Ha nagyobb választék lenne az én fürdőm eső zöld lett volna. Most azonban minden csempe vagy szürke, vagy drapp. Ezer féle árnyalatban ugyan , de ez a két szín dominál. Egyszer csináltam egy tenger kék fürdőt, meg egy őserdő buja zöldet. Szerettük.

Györgyi írta...

Vén!
Matematikailag igazad van. Átlagosan háromévente költöztünk. Minden házunkat gyorsan adtuk el és akik oda költöztek mindenki imádja és azóta is ott élnek. Lehet, hogy én másoknak építek otthonokat. Ráadásul eme mániám úgy a lélekben, mint az életben is megmutatkozik.
Remélem az influenzád gyógyulóban van! Sajnálom, hogy lázas vagy. Vigyázz magadra!
Ölellek

Vénember írta...

Köszi. Már jobb egy kicsit. Remélem a helyzetetek is!