2016. július 26., kedd

Nyár

Reggeli sorok
Hajadon füzek, búzabóbiták -
csupa illat és virág a világ,
csupa mosoly és csupa kedv, csupa
libegés: lányokon selyemruha -
emitt a pipacsok,
amott, az ég alatt
pisze szellő szalad,
a felhő szétszakad,
s látszik egy kék falat
égbolt - alatta terül el a nyár,
s pacsirtaszóval frissen kiabál:
- Én játszom ugyan,
de ti
vegyetek komolyan.
(Szilágyi Domokos: Nyár)


Katalin felvetette, hogy nem könnyű megírni a legeslegutolsó mondatot.
Sokat gonbdolkoztam, hogy az enyém mi lenne? Végül megtaláltam a megfelelőt.
 Köszönöm az életem , úgy ahogy adatott, jó móka volt.

8 megjegyzés:

Mamka írta...

:)

Holdgyöngy írta...

úgy várom mindig a soraid!NAGYON!

Györgyi írta...

Sokat gondolkoztam azon, hogy talán felesleges ez a napló. Mégis újra és újra leülök és mesélek. Életem szerves részévé vált a veletek való beszélgetések. Nagyon szeretem .

Rozsa T. (alias flora) írta...

Kedves Görygyi, igen, beszélgetések és hiányoznának!

Tetszett az idézett versed, két utolsó sora különösen! Bár az is igaz, hogy a tegnapi terrorista merénylet (egy pap torkát misézés közben elvágta egy terroristává lett fiatalember egy normandiai kisvárosban...) ismét fejbe kólintott bennünket a valóság.

Márta írta...

Csak nektek, csak ma, csak itt:

Nyár


Fémes színekkel ébreszt a hajnal
sűrű csendem mégsem marasztal

tegnapi gyöngyök
fű közé peregtek
súlyos cseppek
halkan permeteznek
a
nyár meghátrált vagy csupán játszik
egünk peremén
rózsaszín pír látszik
szél simítja a ráncokat
virágok ismétlik szakadt szirommal
szemérmes táncukat.

Rozsa T. (alias flora) írta...

SZÉP! Köszönet, Márta.

Györgyi írta...

Drága Márta!
Köszönöm.
Lágy szellőhárfa volt ez a vers a lelkem hűsölésének.

Györgyi írta...

Rózsa Kedves!
Nem élünk könnyű időket és ez a tény megzavarja a nyár szépségét.