2016. január 18., hétfő

Első lépések és a befejezők.

A félreértések elkerülése végett megírom , hogy nem Ábris első lépéseiről van szó, hanem a sajátoméról mesélek.Új év új fogadalmak, miket  nem követnek később a megvalósítások. Hát jelentem én most komolyan vettem magam. Ugyanis ma felmérték  házat az ingatlanosok. Többen is egy véleményen voltak az árat illetően. Így mától eladó az eladhatatlan. Természetesen én vagyok az a kishitű aki eladhatatlannak ítéli az ingatlant. Az erre hivatottak nagyon optimisták. Mondanom sem kell, hogy én is nekik szurkolok. Nagyon élvezném ha a károgásom, csak egy öreg varjú zajkeltése lenne csak. Így most méltán büszke vagyok magamra, hogy egy nagy lépést tettem a gödörből kilábalásom felé.Aprócska ünnepséget is rittyentettem magunknak. Igazi sólettett készítettem aminek a vendégek teljes csodálattal adóztak. A túróval töltött zsemle  méltón koronázta meg az ínyenc ebédet.
Este pedig hatalmas kártyapartira mentünk. Döntetlen lett a végeredmény. Viszont tőlem szokatlan módon ittam egy kis portóit amitől meglehetősen jó kedvem lett. A munka is köszöni jól van. Látszik, hogy a változás szele itt is vitorlát bontott. Nehéz ügyeket sikerült jól lezárni, így mosolygós napok vannak mögöttem.
A lányok ügyében is vannak változások. Zsófi kutyája egyre nagyobb és ezzel együtt a makacssága is kezdi elérni a hímek fejlett példányainak öntudatosságát. Nem kedvencem a kispasi, de nem is dolgom, hogy az legyen.
Annasonak is kijut a jóból. Ábris  dacos és a hisztis mostanában. Már három foga van és tipegni tanul. Természetesen a mamama, a babababa és a nem már a szókincsét gyarapítja.Huncutul mosolyog amikor valami rosszcsontságra készül. A kábelek és a szerelni valók állnak az érdeklődése központjában. Mindenkivel koketál. Nagyon szeret ismerkedni. A" kertben" kinyíltak a hóvirágok és a jácintok is kidugták a fejüket. Nem épen a legjobbkor. Korai még. Na és az igazi csoda, hogy februárra időpontot kértem  és kaptam is egy kivizsgálásra. Egy életem egy halálom most megműttetem az epémet., ha sikerül , akkor égi jelnek veszem arra, hogy még van dolgom itt a földön. Ha nem sikerül akkor pedig büszkén mondhatom, hogy jó móka volt és végig csináltam .Zorka sokat sír. Nem találja a helyét sehol sem. Hiányzik neki a régi kert. Nincs egyedül ezzel. Közeleg a tavasz.


                                          Nem lehet egy lapon emlegetni a régi kertet a mostanival.


A ház legalább fejlődött. Ott javíthattunk a feltételeken. 
A kert azonban nem kert. Az vicc.

Ilyen volt és ilyen lett játékunk eredménye. Rávettem magam egy kis kutató munkára. Még én is megdöbbentem a változás mértékén. Eddig nem akaródzott észrevenni a munkánk eredményeit.
Így a fotókat nézegetve egészen sokat változott a ház. Ki tudja? Lehet, hogy Vénnek lesz igaza? Amíg ló ... van veréb is van.
Majd meglátjuk!!!

,Régen






Ma















Ezt csúfolják mifelénk kertnek.
:o)))

16 megjegyzés:

Katalin írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Holdgyöngy írta...

Ahogy olvastalak, az jutott eszembe, már benne van a házban a ti melegségtek, változott a pozíciója.Lehet, hogy együtt megyünk epeműtétre?

csigahéj írta...

Katalin!
Kíváncsian várom a fejleményeket. Szimpatikus volt az ingatlanos és az az ár is amit a ház értékeként megjelölt.

csigahéj írta...

Holdgyöngy!
Tegnap ahogy a képeket elnéztem nekem is ez jutott az eszembe. Sokat változott a ház. Talán meg is lehetne szeretni, ha a körülmények nem ilyenek lennének.
Az epeműtéttől rettegek, de nem halogathatom tovább.

kovtama írta...

Én biztos lemaradtam valamikor valamiről....Ettől a háztól is megváltok? Azt tudom, hogy nem szereted csak most így hirtelen eladásra kerül? Tuti valamelyik posztot nem olvastam el. :(

csigahéj írta...

Kovtama!
Nem írtam le csak most,hogy mit döntöttünk el a házról. Úgy ideológiailag, mint fizikailag tévedés volt ez a ház. Nehezen ismertem be a végső kudarcot, de meg kellett tenni! Magunk miatt. Nem leszünk képesek leélni itt az életünket. Ennek a hibának nagy ára lesz. De jobb most elismerni, hogy nem működik, mint akkor, mikor már nem lesz erő az új otthon megtalálására. Mint írtam erősen kételkedem abban, hogy ezt rajtunk kívül bárki olyan hülye lenne, hogy megvegye.

Vénember írta...

Amíg lószar van, veréb is van! Isten óvja a lovakat! :-)

csigahéj írta...

Drága Barátom.Óvja biza!

kovtama írta...

Jaj értem, akkor már. Nem lehetetlen semmi. Azért én drukkolok, hogy megtaláld álmaid házát!

natimama írta...

Már megtalálta. Aztán eladta. :o))) (Nem ok nélkül, persze)

A fotókat nézve nagyon is sokat tettetek bele magatokból: a házból határozottan lett VALAMI!

Nem tudhatod. Két lakás... jó közlekedés.... nyüzsis élettér. Miből gondolod, hogy nincs ember, aki ezt akarná?
Minden ember más, lehet, hogy valakinek ez az ÁLOMOTTHON! És, ha mégsem, akkor életbe lép a Vén jóslata.... :o))))

Engedd el a rossz érzéseidet. Megtetted az első lépést. Minden rendben lesz! Műtéttel, házeladással, mindennel!

Ölellek sok szeretettel!

csigahéj írta...

Nati Csillagom!
Igazad van. Én egyszer már megtaláltam álmaim házát. Hiba volt eladni. Késő bánat eb gondolat. Csak ne lenne ez a nyughatatlan nyilas vérem! Sose értettem, hogy Te mitől tudsz ennyire higgadt maradni? Vénségemre én is nyugton maradhatnék végre!A műtéttől végre nem félek. Talán, mert végre a dolgaim javát elvégeztem. A többi az bónusz lenne. Azt pedig vagy kap az ember , vagy nem.

Katici írta...

Kedves Boróka, nagy tisztelettel nézek Rád, amiért elindultál.
Az első lépéseket a legnehezebb megtenni, utána már minden megy magától. Nagy ölelés Neked.

csigahéj írta...

Drága Katici!
Mindig megértő vagy. Törődsz mindenkivel. Veled is törődnek ennyire az emberek? Nagyon sok szeretettel gondolok Rád. Köszönöm kedves soraidat.

Andrea írta...

Szerintem kihoztátok a házból, és a kertből is a maximumot. Nekem a régi konyha is tetszett, persze nem tudni, hogy mit takar el a kép. Miért ne tetszene másoknak?
Én ugyan, látva, hogy mennyire elrontották a régi lakásom stílusát, még jobban bánom, hogy hagytam magam rábeszélni a költözésre. Egyedül a konyhájuk, ami egy álom.
A műtétedhez nagyon szorítok!

Katici írta...

Meghatottál. Köszönöm :)

csigahéj írta...

Andi!
Minden költözés megviseli az embert. Nem könnyű megszokni a változásokat. Azonban van amit nem érdemes megszokni. A mi házunknál én ezt érzem. Ettől függetlenül, ha nem sikerül eladni kénytelenek leszünk megszokni, ha már egyszer megszökni nem tudunk. :o)))