2015. október 13., kedd

Készülődés idejekorán.



Bár messze van még a karácsony, én mégis azt érzem, hogy ideje lenne elkezdeni a készülődést. Ugyanis most nem a megvásárolandó ajándékok sorát fogom becélozni, hanem egyedibben szeretnék ünnepelni. Ugyan nem vagyok nagy mágus a kézzel készített dolgokban, de most kedvet kaptam a kreatívkodáshoz. Egy pár évvel ezelőtt kaptam ajándékba karácsonyra egy gyönyörű kézzel festett kavicsot. Innen ered az ötlet, hogy az idén én is ilyesmikkel szeretném meglepni a nekem kedveseket.
Másik ötletem, hogy adventi mandalákat lehetne csinálni karácsonyfadísznek, vagy csak egyszerűen képnek. /Ezt nem én találtam ki ./
Aztán ideje lenne Ábrisomnak manósapit készíteni egy igazi tündéranyától ez a minimum ami elvárható! :o) Naná, hogy kötni fogom.
Aztán az is eszembe jutott, hogy egy üvegbe mindennap belepuszilok, hogy Robinak legyen olyankor is eltéve egy puszi amikor nem vagyok vele.
Sütni sajna még mindig nem tudok, így a család többi tagjának is hagyok munkát. Még az jutott eszembe, hogy színes leveleket gyűjtök , hisz az ősz tonna szám tesz elém eleget belőlük és azokból faliképet készíthetnék. mellé egy egy haikut keresnék és ezekből is lehetne egy- egy ajándékot adni! Szóval a gondolatok megteremtődtek illene, ha őket tettek követnék! Hát most itt tartok. Lelkesen agyalok, gyűjtögetek és cselekszem.

10 megjegyzés:

Katalin írta...

:)))

(O)
:)*

natimama írta...

Te tudsz kötniiiii????!!!!! Sikííííítok!
Énisénisénis akarom tudni!!!!!

csigahéj írta...

Katalin! Nagy puszit küldök.

csigahéj írta...

Nati!
Ugyanattól a tanártól tanultam kötni, mint Te. Emmi nénitől. Először akkor kötöttem amikor Robit megismertem. Szegények voltunk és fonalam volt pénzem viszont nem volt. Neki kötöttem pulcsikat. Aztán a gyerekeimnek kis sapkát meg kabátot. Most az unokámnak szeretnék kötni! M?magamnak még soha semmit sem csináltam. Jellemző ez is. :o)
Annyira nem, hogy Katalin kötött nekem egy patchwork takarót amikor beteg voltam, mert nagyon vágytam rá. Sőt tőle kaptam a karácsonyi festett kavicsot is.
Szívesen megtanítalak kötni. Jól fogunk kinézni. Két nagyanyó kötöget és közben pletykál. Juj de jó, még elképzelni is öröm.

Katalin írta...

azon bazsajgtam, hogy amint elkap a gépszíj, már elfelejtesz siránkozni, azon nyomban tervezel-szervezel, és indulsz,
ez a te elemed, a tétlenség megbénít és amikor már az orrodig ér a "baj" halkan nyöszörögsz finoman, mint micimackó, hogy "segítség", de amint kis tervszikra kipattan, talpraugrasz, és uzsgyi
imádom

Katalin írta...

levélmandala ügyben meg fordulj bizalommal Bogi-féle konzultációhoz:))


http://aja-nagymama.blogspot.hu/2015/09/van-neha-olyan-pillanat-mely-kilog-az.html

csigahéj írta...

Gyönyörű mandalákat mutattatok . Köszönöm Holdgyöngy és Katalin!!!!! Valamiért nem tudok kommentelni senkinél sem.

Katalin írta...

https://silvergirlshine.wordpress.com/2015/01/26/tranquility/02ba376b7e6a6896f1fd696fc970f7a1/

natimama írta...

Drágám! Lehet, ugyanattól tanultunk, de hogy én abból semmit nem hoztam idáig magammal, az tutibiztos!

Követ festeni próbáltam az elmúlt időkben (főleg Sáráéknál töltött időszakom alatt), de, ha Katalin kövére nézek a komódod tetején, elmegy a bátorságom. Ez van, na!

Viszont MEGSÜTÖTTEM A FRANCIA KRÉMEST a hétvégén!

A sütés megy...

Lehet, hogy ennyiben kéne maradnom? :o))))))

Katalin írta...

http://mamawcentrum.blogspot.hu/2015/10/zoscic-sie-na-zdrowie.html