2014. augusztus 30., szombat

Ünnepeink




Horoszkópom szerint meglehetősen jó választás, ha oroszlánok jegyében születettekkel barátkozom. Ugyan nem tudatosan hanem ösztönösen ezt tettem. Ilyenkor aztán kapkodhatom a fejemet, mert van hogy egy napra több ünneplésre váró születésnap jut. Soha rosszabb feladatot ne küldjenek nekem az égiek. Szóval kedves barátainkat járjuk most sorra. Ebből következik a jó hangulatú beszélgetések áradata. Végre megtanultunk így vén fejjel kényes témákról is kulturáltan beszélgetni. Kényes téma kettő van. Az egyik a politika. Különbözőségeink ebben a témában a legszembetűnőbbek. A másik téma a vallás. Ugyanis most a gyerekeink kapcsán formabontósságaink nagyon szembetűnőek. Tegnap legrégebbi barátainknál Anka keresztszüleinél voltunk. Jöttek velünk a fiatalok is bejelenteni a nagy hírt. Nem kis bátorságra volt ehhez szükségük.. Gyakorlatilag az oroszlánbarlangba menéshez sincs több bátorságra szükség. A barátaink hagyományt tisztelő és komoly szabálykövető mélyen vallásos emberek. A gyerekek pedig Isten hívők, de a katolikus egyház szabályait nem követik. Azaz nem szeretnének még házasságot és olyan esküt tenni, aminek a megtartásában egyenlőre nem biztosak. Mi neveltük a lányunkat ilyenné, tehát nem neheztelhetünk rá ezért. Keresztmama meglepően kedves volt. Igaz finoman , de megtartotta a házasság szentségéről és a családról szóló beszédét. Joggal tehette ezt, mert példaértékű ahogy él. Annaso kicsit pironkodva , de önmaga meggyőződését megtartva állta a sarat. Becsültem érte, mert a Keresztmamától ebben a témában még én is tartok, hisz nem vagyok valami jó  az egyház szabályainak betartásában. Egy életen át a sarokban térdepeltem a kukoricán előtte , ha erről beszéltünk.
 Mégis, ha róluk van szó a család, a szeretet jut először az eszembe és az , hogy megtisztelő érzés a barátságukat élvezni. Valahol belül érzem, hogy a törvény ereje a szavaikban a belső egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos.
Ha Anya élne az ő szava lenne ennyire meghatározó számomra. De nem él, így a temetőbe megyek és számolok be neki a nagy hírről. Anna volt a kedvence. Azt hiszem nálam is jobban szerette, így fontos neki még most is, hogy mi történik az imádott unokájával. Érzem a zsigereimben, hogy itt van köztünk és még ma is és vigyázz ránk. Néha azt gondolom, hogy ha vannak a két világ közt megrekedt lelkek akkor az én Anyám ilyen. Addig nem megy sehova, míg minket meg nem vár. Lehet , hogy butaság ezt így gondolni, de aki ismerte őt az érti.
Az élet sebesen robog velünk, tehát nem kell már sokat várnia arra, hogy együtt legyünk.
A hiányérzet, amit maga után hagyott örökké részem.

2014. augusztus 28., csütörtök

Ez a hét még a miénk.

                                 
                                   

Még frissen él bennem a Balatoni látvány emléke. Szerettem a parton ülni és "csak úgy" lenni. Élveztem a csendet, hallgattam a tücsköket éjszaka, hajnalban pedig a hullámok és a színek varázsoltak el. Többször átmentünk kedvenc falumba Szigligetre. Szerelmese vagyok ennek a helynek. A nádfedeles régi házak úgy vonzanak, mint méheket a színes virág. Szigligeten megérintő csend van. Olyan bensőséges belső békét adó. Délutánonként minden naplementét megnéztem. Számomra ez a természeti jelenség az egyik legnagyobb ajándéka az Istennek. Olyan mint az élet. Lüktet, gyönyörű, és soha sem egyforma.

Itthon ezer feladat várt. Ha őszinte akarok lenni akkor be kell vallanom, hogy most nem füllött rá a fogam. Még meg sem szoktam az itteni világot és már alakíthatom is át. Ráadásul nyugaton a helyzet változatlan, mert még mindig    utálok itt lakni. Mégis ott a lelkem belsejében érzem, hogy nincs igazam és kár a jó sorsom ellen prüszkölnöm,, mert megbüntet ezért az élet. Tehát igyekszem tervezni, örülni és nem a gondokra fókuszálni, ami valahogy most nem megy valami jól.
Biztos velem van a baj, de túl rövid volt ez a nyár. Igazából  csak arról van szó, hogy nagyon elfáradtam előtte. Most több pihenés kellett volna! Jövő héttől indul a munka . Új élmények, kihívások várnak rám. Csak a lelkesedésem nem a régi. Ezt hívják öregedésnek.
Állandóan azt kérdem magamtól, hogy hova tehettem el a belső tüzességemet? Valahogy a csomagoláskor elcsomagoltam és most nem találom sehol.
Pillanatnyi melankólia ez az egész. Mire készen kell lennem, addigra biztos minden energiám toppon lesz!
Most azonban még van egy kis idő Chopinre, Mozatra,  csipetnyi meditálásra, álmodozásra.


2014. augusztus 25., hétfő

A csoda







"Csuda csoda történt! Apa lettem!

A sok buta törvényt kicseleztem!

Soha feleségem nem volt, mégis

Született egy kisfiam!

Kóboroltam erre, na meg arra,

Voltam jámbor ember, na meg balga,

Ide-oda húztak és most bennem

Csuda csoda béke van!

Milyen szerencse, igazán!

Soha nem leszek, aki voltam,

Egy kis lelencre rátalált a szívem!

Milyen szerencse, igazán!

Erről senkinek sose szóltam,

Bár a szemembe könny szökött hirtelen.

Csuda csoda történt! Apa lettem!

A sok buta törvényt kicseleztem!

Soha feleségem nem volt, mégis

Született egy kisfiam!

Kóboroltam erre, na meg arra,

Voltam jámbor ember, na meg balga,

Ide-oda húztak és most bennem

Csuda csoda béke van!


Milyen szerencse, igazán!

Erről senkinek sose szóltam,

Bár a szemembe könny szökött hirtelen.

Csuda csoda történt! Apa lettem!

A sok buta törvényt kicseleztem!

Soha feleségem nem volt, mégis

Született egy kisfiam!

Kóboroltam erre, na meg arra,

Voltam jámbor ember, na meg balga,

Csuda csoda történt! Apa lettem!

Született egy kisfiam!

A szívemben béke van!

Csuda csoda boldogság!"
/ Részlet egy nagy kedvencemből. A Kölyök c. musicalből./

Ismét valóra válik egy álom, csak most még szebb még tökéletesebb, mint amilyen akkor volt amikor mi váltunk szülőkké. Most nagyszülők leszünk. Olyan mintha bebocsájtást nyertem volna a mennyországba. Szülőnek lenni is fantasztikusan jó.

Nagyszülőnek lenni, az valami még nagyobb, még tökéletesebb érzés.


Maga a csoda.


Nincs felelősség, nincs más csak a boldogság, az öröm és a játék.


Jó jó tudom, hogy ez így kicsit idealizált kép, de mégis annyira finom élmény.


Ráadásul ez is olyan, mintha bebocsájtást nyertem volna egy olyan klubba ahova azt hittem soha se lesz alkalmam belépni, mert előbb megyek én fel angyalnak, mint hogy egy angyal jönne le hozzám. Hát remélem lejön és én már most majd kiugrok a bőrömből az örömtől. Mi lesz akkor, amikor majd először megláthatom. Az lesz nekem a földi mennyország.

Egyenlőre annyira új ez az érzés, hogy még félve írok róla. Kóstolgatom, ízlelgetem, babusgatom magamban és most megpróbáltam leírni, megosztani, hogy valahogy szabadon engedjem a bennem feszülő szeretetet. Jelenleg túlárad bennem ez az érzés és teret kér magának, szabad utat. Úgy érzem, ha nem mesélek róla akkor az olyan, mintha belefulladnék a mézes csuporba.

2014. augusztus 24., vasárnap

Maminti locsog


"Csak mosolygok...és reggel így is fogok ébredni...mert erre vágyom....holnap végre nyugodt békés napom lesz..és most pedig csodákról álmodom.... a jövőnkről..."
Angyal Zsófi

Na kérem szépen akkor most jön a locsi-fecsi
Szóval ez az augusztus igazán nem a tétlenkedéséről volt híres. Volt igazi mindent megsemmisítő nagy viharáradat. Bánta is ezt a ház elektromos hálózata ez egy időre véget vetet a nagy technikai függőségünknek. Se számítógép, se Tv, se DVD . Minden egy csapásra megsemmisült. Az első napok nem voltak könnyűek. Aztán mire megszoktuk , hogy nincs információ dömping addigra lépcsőzetesen meggyógyultak a készülékek. Mostanra a számítógépek is rendbe jöttek. Holnap érkezik a Tv . Persze eme lemaradást jó dolgokra is fordítottuk. Végre kimozdultunk és elmentünk megfagyni, elázni a Balatonra. De ott sem búslakodtunk. Inkább beszélgettünk, új barátságokat kötöttünk és aludtunk annyit. amennyit tán még soha.
Majd jöttek a lányaink és végre élettel telt meg a ház. Mondanom sem kell, hogy igazi nők lévén nem csak halkan nyilvánítottunk véleményt, hanem néha- néha némi csetepatéba  bonyolódtunk. Így aztán a férfinépnek is akadt dolga. Békítette az ép lázadókat, csitította a hangoskodókat és simogatta a gyámoltalanodót.
Szedtünk mezei virágot, ettünk isteni balatoni halászlét, kártyáztunk és vásároltunk. Jogos kérdés, hogy mit?
Macit, elefántot, mesekönyvet sok- sok vízilovat. Az is izgalmas, hogy kinek?
Egy angyalnak, aki egyenlőre még ott csücsül a felhőjén és várja hogy mikorra készül fel mindenki az ő jövetelére. Addig ameddig ez az idő nem jön el, itt a földön nagy a nyüzsi. Mindenki izgatottan rohangál, tervez, készülődik és egyes elvetemült lények holmi víziló játékokkal árasztják el a házat. Úgy tűnik ez már valami mánia. Az itt élők semmi mást nem csinálnak, mint játszanak, nevetgélnek és szinte állandóan tervezgetnek. Joggal kérdezheti ott fent az égben a csöppnyi angyal, hogy
 -Nincs jobb dolguk ennél?
NIIIIIIINCS!!!!! - válaszoljuk az égre nézve.
Majd mintha ez lenne a legjobb dolog a világon, mert, hogy igazából az is. Csak nevetünk, kacagunk és újabb vízilovakat keresünk amikkel kedvünkre eljátszadozhatunk. Egy biztos. Eszünkben sincs megkomolyodni!

2014. augusztus 17., vasárnap

Én a vízilovakkal vagyok




"Közelebb hajolok a tükörhöz
Hogy jobban lássam a bennem élő anyát
Egész jól tartja magát
A mosolya sem halvány és bárgyú
Csak ne lenne ez a rémes rendmániája
Le-föl mászkál bennem
Egy percre sem nyugszik
Minden emléket élére vasal
És az összes gondolatomat
Praktikus kis tárolórekeszekbe suvasztja."
Finy Petra


Hát ezt sem hittem volna, hogy az idén még Fenyvesre is eljutunk egy kicsit pihenni. Igaz, hogy kicsit hűvös van, de nem baj, mert így legalább a Balaton nem önt ki attól, hogy én az apró bár annál terebélyesebb víziló mama megmártózom benne. Különben is most jól esik egy nem pancsolni, hanem nagyokat aludni, olvasni és kicsi kocsival kirándulgatni. Tegnap a Boglári fesztiválon voltunk téblábolni. A borok ugyan sértetlenül megúszták a kóstolgatást, de a vásárosok portékáinál szívesen elidőztünk. Most kivételesen nem a csetreszek vonzottak. Belém  bújt a kis ördög és minden olyan tárgyat levadásztam ami gömbölyű. Kutyáinknak labdát találtam. Gyerekeknek kék elefántot, nagy pocakú medvét és természetesen tüneményes vízilovakat találtam. Vettem egy nagy hasú hagymatartó edényt. Olyan igazán gömbölyűt, mint amilyen manapság én vagyok. Találtam Finy Petrától egy tüneményes mesekönyvet Szárnyak és paták c. Na és nem hagyhattam ott Lévai Katalin Szerelemfüggő könyvét sem. Már olvasom is és mondhatom érzékeny a történet. Egy pszichiátrián játszódik ébren álmodás egy lány életéről, aki leszbikus és skizofrén. Izgalmas kirándulás egy fiatal lány gondolatai közt.
Itt Fenyvesen minden a régi. A hattyúk kecsesek az üdülőben a hangulat családias és a víz olyan, amilyennek otthoni álmatlan éjszakáim alatt magam előtt látom. Balaton zöld.
Elszánt kísérletet tettünk arra, hogy megszámláljuk a csillagokat , de mi tagadás nem jutottunk el a Tejút végire.
Vettünk sok gyümölcsöt is, hogy talán sikerül a segítségükkel kicsit kevésbé hasonlítani a vízló mamára, de ekkor ahogy ez már lenni szokott valami történt. A szomszédunkba költözött egy bajai nagy bajuszos  gazda, aki a tarisznyájában hozott csoda szalámit , kolbászt és tepertőt. Ha ez még nem lenne elég időnként meglepett minket egy nagy tányér bajai halászlével, ami nagy kedvencem. Így feladtam a harcot a súlyommal és úgy döntöttem,  mostantól inkább a vízilovakkal vagyok. :o)))

2014. augusztus 14., csütörtök

Hitből emelt katedrális


"Nagy László:
KI VISZI ÁT A SZERELMET 

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a sziklacsípőket
ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!"


Kívánj valamit, de ne mondd el senkinek. Bármit. Akármit. Most higgy benne, hogy valóra válik. Sosem tudhatod, hol fog érni a következő csoda, a következő mosoly, vagy mikor válik valóra a kívánságod. Ha hiszel benne, hogy bármelyik pillanatban rád találhat és kinyitod a szíved és az elmédet ennek a lehetőségére és bizonyosságára, talán épp akkor kapod meg azt, amire vágysz. A világ tele van csodákkal, csak hinned kell benne. Tehát kívánj most valamit! Megvan? - Oké. Akkor most higgy benne teljes szíveddel!

Egész életemben szerencsés ember voltam. Mindig minden kívánságom teljesült. Nem biztos, hogy pont úgy ahogy elképzeltem, de teljesült. Sokan irigyeltek emiatt. Pedig igazán semmi nagy dolgot nem tettem azért, hogy így legyen. Csak megpróbáltam hittel élni. Elsősorban magamban . Az élet pedig megjutalmazott érte.
Most megint ez történt. Jutalmat kaptam. 
Teljesült a vágyam. 
Ti nem is tudjátok azt, hogy mennyire jó kis embernek lenni!
Egy kis emberhez képest néha az apró dolgok is óriásiak. Így könnyű azt hinni, hogy hatalmas örömök közt élhetek!
:o)))
Hát ezért olyan nagy szerencse, a piciség, mert az apró dolgok is nagynak tűnnek. 


2014. augusztus 13., szerda

Nevető csillagaink Robin Wiliams emlékére



"Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak.
 A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak... - Hogyhogy? - Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak!S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.

Nem tudom ..., nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, 
hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét."

/Exupéry A kis herceg/


Most amikor a hullócsillagok éjszakái vannak sokat kémlelem az eget. Mindenki költ magának valami mesét ezekről a csillagokról. 
Én azt képzelem el, hogy valahol a világűrben ott csücsülök és egy- egy csillag az ölembe pottyan. Ilyenkor kacagok és önfeledten játszom  a tüzes labdáimmal. Ezek a tűzlabdák amint elkapom őket éltető fénnyel töltenek meg.

Néhány filmajánló a legkedvesebbek közül.

Szeretet szinfóniája
Hazudós Jakab
A szeretet szimfóniája 
Patch Adams
Good Will Hunting
Halászkirály legendája            / Ez a legkedvesebb számomra/
Jack
Holt költők tárasasága                    /   Na és ez is! /
Garp szerint a világ
Jó reggelt Vietnam!

2014. augusztus 12., kedd

Szilvásgombóc lelke



Tegnap csuda jó nap volt. Nati jött hozzánk. Hozott szilvásgombócot. Olyat, mint amilyet a nagymamám tudott készíteni. Illatosat, pillekönnyűt, szájban omlósat, derűt adót. Natival  elmerengtünk azon, hogy mitől ilyen finom?  Hamar sikerült megfejtenünk a titkot. Attól, hogy unoka mancs is készítette. Minden egyes falatnál érezhető a gondos apró kezecske igyekezete, a lélek amit a készítése közben belegyúrtak közösen nagyival. Szinte hallottam, hogy
-Mama nézd milyen ügyes vagyok! Játod? Így kell ezt csinálni? Még teszek bele egy kis fahéjas cukjot és közben megkóstolom, hogy elég édes- e?
Valahogy így készül egy igazi szilvásgombóc.
Hozzávalók:
sok türelem,
egy csipetnyi jó kedv,
maszatos ölelések
rengeteg kérdés,
állandó minőség ellenőrző kóstolás.
Ezek lehetnek a szeretet gombóc alkotóelemei.
Minden falatban ott érezhető a mennyei gyerekkor édes íze.
Azt hiszem ideje megtanulnom nekem is elkészíteni ezt a nem hétköznapi csoda étket!
Bár gyanítom, hogy unokai segítség nélkül nem olyan az íze.
Azt viszont végre megértettem, hogy nem élhetek szilvásgombóc nélkül. Nincs mese meg kell tanulnom elkészíteni, hogy mire oda jutok, hogy segítségem is lesz hozzá, addigra pontosan tudjam mit és hogyan kell csinálni! Tehát mostantól nekilátok gyakorolni.
Mi van, ha ott a felhők közt csücsül egy apró angyalka és arra vár, hogy végre elkészítsem  mennyei manna szeretett gombócokat? Nem tétlenkedhetek tovább ! A hajam fehéredik, a kezem ráncosodik, a szívem szeretettel van cordultig tele. Minden készen áll ahhoz, hogy képes legyek elkészíteni ezt a csodás elemózsiát.
Na megyek és felhívom Natit és elkérem a receptet! Ha valaki hát ő aztán tudja, hogy hogyan is kell igazi szeretetből készített szilvásgombócot csinálni.

2014. augusztus 9., szombat

Augusztus apró örömei


Kedvesen telnek a napok. Békés szendergésben. Nem érdekelnek a hírek, a Tv sem hoz lázba. Robertóval
Kéz a kézben éljük a mindennapok törődéseit. Élveztem a hűvös napokat. Most pedig boldogan vetem magamat a hőség adta izzasztókamrába. Méregtelenítek kívül-belül. Dinnye szezon van . Minden szempontból. Hasunkon hagyjuk végig csorogni az édes nedűt, majd örömmel lubickolunk dolgunk végeztével a zuhany alatt. Vannak pillanatok amikor sikerül elfelejteni azt, hogy mi minden vesz körül. Ilyenkor megkockáztatom azt is, hogy önfeledten boldog vagyok. Ma véletlenül belenéztünk egy csodás filmbe Kate Hudsonnal a főszerepben Egy kis mennyország a címe. Egy szerelemről szólt, ami a halál előszobájában fogant és ott teljesedett ki. Végtelen lágysággal, költői szépséggel bomlott ki a téma. Nyár van, amikor jó lazítani és megengedhető akár egy kis romantikázós könnyáztatás is. A film végén mindketten sírtunk. Kicsit déjá vu érzésünk volt. Rég megbeszéltük, hogy ha én megyek el előbb azt szeretném, hogy ne legyen temetés csak egy igazi buli azokkal, akiket szerettem és akik szerettek. Majd egy utolsó tánc Robival olyan amilyet még sose volt merszünk eltáncolni. Végre teljesen  összeölelkezünk és eggyé válunk. Az ölelésünk nem testben zajlik majd, inkább lélekben. Igaz az ilyen ölelkezésekben rutinosak vagyunk. A testiben már nehezebb megteremtenünk az összepasszolást. :o) DE ennek is megvannak a maga fortélyai.
A film végén kimentünk a kertbe hideg dinnyével hűsíteni magunkat. Gyerekkorunkat idéző  magköpő versenyt játszottunk, így űztük el magunkból az utolsó bánat magokat. Nem leszek meglepve, ha jövőre dinnye föld lesz a kertben. :o)
A házikó szépítgetése befejeződött belülről. Minden kedvenc darabunk megtalálta a neki szánt kényelmes helyet. Látszik ez az egész belsőn. Ez a ház olyan lett mint a gazdái. Elsőre ronda, de mégis annyira finom.
A gyerekeink egyik fele nyaral.  másik fele holnap jön vasárnapi Mami ebédre. Ha valaha elképzeltem magamnak azt, hogy milyen lenne az az élet amit mennyországként élnék meg, azt pont ilyennek álmodtam. Régebben azt hittem sose lehet benne részem. Ma már tudom, hogy igenis lehet, csak nem szabad elhinni, hogy a kulcs másnál van.Mint ahogy azt sem,  hogy a megélt pillanatot örökre magamnál tarthatom. Tudomásul kell venni a tényt, hogy kulcs egy röpke pillanatig  lehet ma miénk. Idejében tovább kell adni, hogy minél több emberhez eljusson!
Ma egy picit nálam lehetett.
Holnap másnál lesz!



2014. augusztus 6., szerda

No para, az eső esik és zöld a fű!




El is felejtettem, hogy a költözésünkkel észrevétlenül valami  más földrészre vetődhettünk, mert eddig mi a mérsékelt égövi éghajlatnál éltünk míg most a szubtrópusi jegyek jellemzik a nálunk lévő időjárást. Bár nem vágytam rá, de mostanra megtapasztalhattam azt is milyen az ürgék élete, ha vadásznak rájuk és kiöntik őket az otthonukból. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy ránk ugyan ki vadászik. Hisz mindennap kiönt minket az eső a  házunkból. Minden jó valamire. Természetesen ez is. Popey szereti a spenótot eszi is eleget és erős is tőle rendesen. Én nem szeretem , így másként kell gondoskodnom az erőnlétemről. Remek mód a megerősödésre, ha naponta többször több hektó vizet kell kimerni egy betonteknőből, ami csúfnevén járdának van  mifelénk becézve. Mégis inkább hasonlít egy vályúhoz ami ha megtelik akkor úgy csorog túl, hogy a felesleges vizet a lakásba üríti. Csoda palota ez nem hiába. Medencével van ellátva, ami ugyan nem kértük, de akár a szobákba is üzemelhet. Főúri luxusban van részünk én  mégis jobban vágyom a régi takaros kis otthonunkba.
Ráadásul itt mindennap új emberekkel lehet ismerkedni, mert hála a T-Mobilnak a szerelők mindennap új emberrel ismertetnek ,meg hálózat javítás céljából. Isteni, hogy végre nem egyedül kávézom, mert mindig erre vetődik valaki, akivel jól eldumcsizhatok kávézás közben a modemekről IP címekről, elosztókról, hálózati rendszerekről és még ki tudja megjegyezni milyen hihetetlenül izgalmas női témákról. Ha véletlenül kifogy ez a téma, akkor mindenki szívesen veszi, ha valaki meghallgatja milyen nehéz is manapság egy olyan embernek az élete, akit a nagy multi rabszolgaként tart és sodor egyre messzebb az emberhez méltó élettől. Estére hálát adok Istennek, hogy milyen jó dolgom van és örömmel konstatálom, hogy minden aznap megélt problémám pitiánernek bizonyul más halandók nyűgjeihez képest.
Ma reggel már odáig fejlődtem, hogy eleve halásznadrágot vettem fel, mert abban könnyebb a vízben tapicskolni, így megúsztam a rutinos átöltözést.
A fű pedig még soha nem volt ennyire harsogóan zöld augusztus idusán.
A vízdíj is alacsony , sőt még nekünk fizetnek majd ha így folytatjuk, mert a házfalakban tároljuk az édesvizet a  vízművek helyett. Még mondja ezután azt valaki, hogy hiánygazdaságban élünk!

2014. augusztus 2., szombat

Kempelen és mi




Igazi sors csapások értek. A sok esőzéstől a víz lett az úr az életünk felett. Ázott a ház és a könnyeimtől a párnám is vízben úszott. Ráadásul a kábeltévén keresztül becsapott a villám, így elszállt az összes elektronika, vagyis a híradástechnikai készülékeink. Az összes Tv, számítógép és Hifi tönkre ment. Először sokkot kaptam, majd igyekeztem felszámolni az okozott károkat. A számítógép volt doktor bácsinál, a Tv még most is ott van. A Hifiket sajnos az enyészet nyeli el. Majd máskor, egyszer, talán arra is jut. Kicsi kocsi is feladta a harcot végelgyengült. Tegnap elvitték örökre. Szerettem hozzám nőtt. Ő volt a lábam jó ideje.
Jó hír az, hogy kaptam másik láb pótlót. Nagyon aranyos Kedves Robi bácsi névre hallgat. Minden bajnak van ellenszere. Ami az egyik oldalon kiment az a másik oldalon bejött. Helyre állt az egyensúly. Csak a fölösleges javaktól kellett végleg elbúcsúzni, így most ismét békesség van a szívemben. Néha nehéz megérteni, hogy a dolgok nem véletlenül történnek meg velünk. Ameddig értetlenséggel vesszük tudomásul a dolgokat képtelenek vagyunk megtalálni a megoldáshoz vezető helyes utat. Szóval egyre jobban hiszek abban, hogy nem véletlenszerűen történnek velünk a dolgok. Persze eme hihetetlen bölcsességet nem adták ingyen. Sok átvirrasztott éjszaka segített a megbékélés és elfogadás útjára lépéséhez. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sikerült mindennel megbékélni. Azonban igyekszem az elfogadást magamévá tenni. Azt hiszem ez a ház erre szeretne megtanítani.
Jó dolgok is vannak. Minden nehézség ellenére mindig tele van a ház jó emberekkel, mosollyal és sok-sok vidám pillanattal.