2014. június 2., hétfő

Kezdjetek el élni önmagatok örömére!




Nincs mese eljött a nyári szezon. Pár hét és vége a sulinak, A gyerekvigyázós programok meghatározzák úgy szülők, mint a nagyszülők életét. Pénzesebbek táboroztatással töltik ki a nebulók életét. Mások saját programokat eszelnek ki gyermekeik szórakoztatására. Lehet kényszeredetten csinálni ezeket a napokat, de senki sem akadályozza meg azt, hogy akár jó kedvűen tegyük mindezt. Mivel unoka még tervezve sincsen nálunk, így az idei nyár felhőtlenül csak a miénk lesz. Na fűszer gyanánt azért bőven akad még tenni való a házon. Azonban ez már mehet csak úgy Pató Pálosan is: Ej ráérünk arra még stílusban. Így senki és semmi nem akadályoz meg minket abban, hogy kirándulhassunk. Tervezem az idei nyárra Lillafüredet, Erdélyi jövés menést, Soproni kiruccanást, és Kővágóörsi barát látogatást. Unatkozni nem fogunk. Szeretgetni annál többet.
Ama tervem miszerint Zozi hazaköltözik egy időre dugába dőlt. Sajnos miattam. Nem voltam képes eléggé megújulni és felvállalni a mindennapos konfliktusokat kemény és dacos gyermekemmel. Túl édes a nyugalom és a szabadság ami azóta részünk, amióta a gyerekeink felnőttek. Így szorongva ugyan , de elé álltam a kisebbiknek bevallva bűnömet, hogy bíz nem elég jó Mami vagyok, mert nem merem a nyugalmamat beáldozni a jóság oltárán. A terv szép volt a kudarc fájdalmas. Még mindig jobb így, mint visszavonhatatlan sebekkel a szívünkben. Bár azt hiszem ez a lépésem maradandó nyomot hagyott a lányomban.
Sokat őrlődtem mire kimondtam a nemet.


Zozi csupa tűz. Csoda, ha porrá éget?

Ha valamit most igazán meg kell tanulnom az az, hogy ha érzem valamin, hogy nem fog menni azt időben mondjam ki! A megfelelési vágyat legyőzni magamfajtának nem kis dolog. Szinte kényszeressé vált bennem ez a dolog. Foghatnám a neveltetésemre, de már nem anya felel a hibáimért. A felelősség az enyém. Nincs mese.
Szóval győzött az élet iránti olthatatlan vágy a csavargó szenvedély. Így az idei nyarat kisajátítottam és megpróbálom sok sok szépséggel, örömmel megtölteni a rendelkezésre álló időt! Igen egy újabb kudarc van a tarsolyomban, amiből erényt igyekszem kovácsolni. Aztán az élet és jó magam rendezésének köszönhetően ki tudja milyen előadás vár ránk?
Mindenesetre ha fájdalmasan is, de megtettem a lépéseket a jó folytatásért.
Elkezdek igaziból magamért élni és másokat szeretve tenni a dolgomat.