2013. április 30., kedd

Gyorsított eljárás


Ma kinyílnak holnapra már le is hullanak a szirmok . Időm sincs megcsodálni a virágok szépségét. A napok szépségére is csak két rohanás között csodálkozom rá. Mint valami varázslat, olyan ez a mostani tavasz. Hipp- hopp és már el is múlt.
Eddig úgy gondoltam, hogy legalább a természet megy a maga útján. Nem olyan , mint az ember, aki folyton fut , mindenhonnan elkésik és sosincs ideje. A természetnek eddig volt. Jószerivel mi tanultunk tőle, hogy mindennek meg van a maga rendje. Mostani kifordult világunkban úgy látszik már a természet törvénye  sem a régi.  Egyik nap még ibolya nyílik, másnap nárcisz, harmadnap orgona. A cseresznyevirágzás két nap alatt letudva. Egy hét múlva már megjelennek a termések is.
Nem tudom ki hogy van vele? Én nagyon szerettem, hogy mindennek meg volt a maga normál menete. Volt mihez igazodnom. Most , felborult a világ.
Mindenki rohan. Csak kóválygok és kapkodom a fejem nem találom a napokat az órákat, perceket. Szinte hetekben mérem manapság az időt.
Igyekszem megtanulni a mostani világot. Mire megtudom, hogy mi az a 3D , iPhone, iPod, MP3, 4 és már itt is van az 5. Addigra a világ már elavult kacatként tekint rájuk.
Reklámokból élünk és abba is halunk bele.
Ha jól meggondolom a médiából évekig csak azt hallottuk, hogy 0 forint önerővel kaphatsz Hitelt. Fantasztikus ez  az ajánlat ! Ragadd meg a pillanatot! Ingyen hitelajánlat. Élj a lehetőséggel, mert, ilyen még nem volt! Azonnal megkapod a pénzt és már van  lakásod, autód, minden, amit csak akarsz!. Majd jött a krach és kiderült, hogy a " hipp- hopp" varázslásnak ára van. Nem is kicsi.
Inged, gatyád elvesztheted benne. Sőt, amid előtte volt, utána már az sem lesz a tiéd!
A hír igaznak bizonyult. A mi életünkben ilyen még csakugyan nem volt!
Ismét nem tanulunk semmiből. Hiába mosott el a jeges áradat sokakat. Csődbe mentek a barátaink , szeretteink, ismerőseink, és az ország amiben élünk.
Mi pedig rendületlenül kényszeresen tovább bámuljuk a reklámot. Késztetést érzünk arra, hogy a korral haladni kell!
Mostani kedvencem a telefon vásárlásra buzdító, egyben felvilágosítást is vállaló reklám. Megtudhatjuk belőle, hogy a modern telefonok, már negyedik generációsak. Papírlap vékonyságúak,  bárhol elférnek. Egy mozdulat és a világhálón vagy, amikor csak akarsz. Sőt, ha a gyerekeidnek ilyet veszel ajándékba ugyan nem jössz rá hogy mit adsz nekik valójában! Ezer játék válik azonnal elérhetővé a számára. A kölök, órán tanulás helyett, a pad alatt  telefonjával játszik. Észre sem veszed és azon kapod magad, hogy vacsora közben, vagy helyett is a telefonjával él . Elfelejt idővel enni és puff neki, már függővé is vált. Nincs mese, azon kapod magad, hogy a család kommunikációja is telefonon zajlik. A testvérek a szobájukban gubbasztanak és telefonon beszélnek egymással , vagy a barátaikkal. Szinte egész nap.
Este az ágyban magányosan forgolódsz. Szeretnél hozzásimulni a párodhoz, de az a telefonján ép az internetet böngészi. A reklámok befolyásolásának bedőlve először az anyagi javainkból fosztottuk ki saját magunkat /hitelek/.  Majd a józan eszünknek intünk búcsút. Ismét hagyjuk, hogy manipuláljanak. Az a lényeg, hogy haladjunk a korral!
Hát csoda, ha az időjárás is ugyanezt teszi?
Követi az aktuális divatot és rohanva száguld át az életen.
Gyorsított eljárással, ahogyan  ez ma szokás.

2013. április 29., hétfő

Blogdíj

Drága olvasóimnak szeretettel.
Köszönöm, hogy kaptam Tőletek kovtama és VRJúlia ezt a díjat.. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esett jól a kedves rám gondolás.
Továbbadni még sem fogom . Indoklásul csak annyit tudok mondani, hogy mindenki megérdemli ezt a díjat, aki oldalt szerepel az olvasott blogjaim között. Azok is megérdemlik, akik abban a listában vannak, hogy ők  olvassák a blogomat.
Hogy miért?
Azért találunk egymásra itt a blogvilágban, mert összeköt minket a közösség , az izlés azonosság, az érdeklődési kör. Így aztán idővel ismeretlen ismerősökként egymás életének részévé válunk. Ugyanakkor mégsem ismerjük teljesen egymást. Így részemről nem mernék kiválasztani megkülönböztetni egy- egy blogot. Mindegyiket ezért, vagy azért, de nagyon szeretem.
Tehát a díjat ezennel továbbadom mindenkinek, akik ezen a blogon így, vagy úgy megfordulnak, mert megérdemlik.
Mindenkiben más mást szeretek.
Csodásak vagytok!

2013. április 28., vasárnap

Lányokkal az élet



Csudi jó mostanság az anyukájuknak lenni. Felnőttek, ügyesek, kedvesek. Csak hátra kell dőlnöm a székben és élvezni, az adott pillanat varázsát. Most ép minden jó és szép körülöttük. Vén fejjel már tudom micsoda érték, egy mosolygós nap, egy finom közös ebéd, egy jó beszélgetés a kertben. Csodálatos dolog friss eper illatú fagylalttal a kezünkben élvezni egymás meséit. Ezek azok a napok, mik után egy életen át vágyakozunk. Igyekszem nem észrevétlenül hagyni ezt az ajándékot. Már tudom mennyire hamar elillannak  a szép napok.
A kertben nyílik egy olyan bokor, aminek apró orgonaszerű virága van. Az illata pedig valami csoda.   Annyira jelentéktelen kicsi a virága, hogy egyszer kiakartuk vágni a bokrot, ugyanis túl nagy helyet foglalt el a kertben. Végül megkegyelmeztünk neki.  Egyik évben megnyírtuk oly annyira, hogy a. következő évben nem hozott virágot. Megdöbbentünk azon, hogy mennyire szegényebb lett nélküle a tavasz. Hiányzott az illata .
Jó tanulópénz volt ez számunkra. Ma már tudjuk, hogy meg kell becsülni mindig az apró jelentéktelennek tűnő dolgokat, mert bearanyozzák a napjainkat!
Hát így vagyok a mostani napok örömeivel. Igyekszem megbecsülni őket, még akkor is, ha látszólag nem történik semmi különös sem.

2013. április 26., péntek

Egy szédült nap


Négykor ébredek. Kivet az ágy, pedig még nagyon korán van. Kóvályogva kimegyek a kertbe. Imádom a hajnalt. Igazából három óra lenne, ha nem tologatnák az időt. Tehát jókor érkeztem. Az első füttyművészek már csalogatják elő a napot. Lassan dereng. A hangya motoszkál a fűben szinte hallom ahogy ráesik egy harmatcsepp és csurom vizesen megy tovább. Legalább túl vagyok a fürdésen is gondolja magában, de ennél tovább nem jut, mert rohannia kell a munkába. Hisz ő a dolgos . Mindannyiunk munkára ösztönző jelképe.
Nézem a virágokat a tulipánok ledéren elhullajtják szoknyáikat. Bibéiken még egy utolsó nemzéstáncot lejt a dongó . A babarózsák könnyedek, légiesek lehelet finomak. Annyira, hogy legnagyobb pompájukban is látni, mennyire tiszavirág az ő életük. Talán pont ezért annyira szépek.
A sarokban egy csokor ibolya későn eszmélt és most borult virágba. Milyen jó , hogy így van , mert bejegyezhetik társaiknak az ibolya memoárba, hogy milyen a halál utáni élet. Biz ez keveseknek adatik meg.
Ülök a hintában és azon igyekszem hogy le ne essek! Hisz a hinta azért van hogy megtanuljuk az egyensúlyban maradást. Talán ezért ülök reggelenként oda! Edzek.
Az eljövendő nap kihívásaira.
takarítás, gyors mosás, míg a gép dolgozik  megnézem és megválaszolom a leveleimet. Fél lábbal már a konyhában vagyok. Főzök gyorsan valami egészségeset, könnyűt. Ha már az élet nem az legalább az emésztéssel ne kelljen sokat bíbelődni. Sajtkrém leves brokkolival, utána joghurtos túró gombóc nyakonöntve szederrel. Fél óra és kész is van . Pár telefon. Időpontokat egyeztetek. Kutya nyüszög. Éhes. na jó már adom morgolódom vele. Ne türelmetlenkedj!
Még sem így  tett. Már hozza is a játékot. Beletörődöm. A kérés jogos. Kis játék belefér.
Lassan kilenc óra jöhet a mehet. Dolgoznom kell! Nem is azért csinálom mert kell. Inkább önámításból, mert azt hiszem, hogy végre hasznos vagyok.
Na mindegy, ne filozofáljunk! Egy óra  mikor végre kiteregetek. Megint telefonálok. Most a családom után nézek. Gyerekekkel megbeszélés a hétvégi programokról. Kedvest nógatom, hogy rohanjon haza, mert jön egy újabb ingatlanos. Zorka kutya pedig nem hajlandó nem őrültként viselkedni, így szüksége van apára, aki végtelenül komolyan azt mondja -No no!
Lakást megmutogatva, kert minden fűszála leltárba véve. Ingatlanos kedves, szolgálatkész. Mutogatja a laptoján, hogy fillérekért mi mindent lehet kapni. Repkednek a milliók mégis olyan, mintha fillérekről beszélnénk. Egy élet munkája . Egy ház, bútorok, emlékek. Kimondva elértéktelenedik és pénz lesz belőle. Pénz mely amortizálódik. Ez lennék ? Ezekké leszünk?
Jaj.....
Na ebből sem lesz semmi- gondolom. Mindenesetre három óra megint ugrott az életünkből. Sebaj! Kockázat nélkül nincs győzelem.
Ingatlanos el.
Gyereklány kihozza a javítandó dolgozatokat. Elámulok milyen jó kérdéseket állított össze az élettan órájára. Csoda ez a gyerek. Mégis belekötök egy válaszba. Vitatkozunk, könyvekért futunk. Mindenki a maga gazát keresi. Döntetlen a játszma. Lenyugszunk.
Vacsira körözöttett gyártunk , hozzá hagymát hagymával majszolunk. Mentaleveles citromos teát iszunk. Majd kertet locsolunk. Fél kilenc. Kedvessel a következő nap tervein agyalunk. Egy röpke csók, egy finom ölelés és már alszik is.
Én  megint a gép előtt vagyok. Nyűglődöm. Leveleket válaszolok meg. Illetve csak úgy teszek, mert a kérdések, amiket olvasok már untatnak. Elpazarolt idő, hisz ezerszer megválaszoltam már őket. Süket fülek, néma zárt szívek, bent rekedt lélek. Ilyen ember akinek a válaszokat írom. Mégis leírom, mert nem adom fel! Egyszer majd csak meghallja, amit mondok! Reménykedem, hogy így lesz! Aztán megnézek a gépen egy filmet és mire eszembe jut, hogy na jó megyek aludni, már egy óra is elmúlt.
Lefekszem.
Hallom az óra hangos ketyegését. Túl hangos, túl han...gos...túl....t....
Film ajánló!
Érdemes megnézni!
http://pirospirula.blogspot.dk/2012/12/david-icke-ebred-mar-az-oroszlan.html
/Vigyázat hosszú!/

2013. április 25., csütörtök

Példaképek





Elvesztettem a szerencsepénzemet. Gondoltam nekem annyi. Valahogy az élet úgy is kezdett el velem bánni, ahogy én éreztem magamat.
Kifosztott.
Pedig nem a szerencsepénzen múlik, hogy mi lesz velem, hanem azon, hogy én mennyire akarok valamit. Ha jól teszem a dolgomat akkor válság ide, válság oda, sikerül majd ismét talpra állnom.
Mikor Zozó lányom másfél éves volt akkor kezdett el felállni. Mindenki huhogott, hogy sose fog járni. Mi pedig néztük nap mint nap ahogy megfeszíti a nyakát kidagadnak az erei az erőlködéstől és fittyethányva a grarvitációnak  kicsi lányunk a fejét használta ahhoz, hogy felálljon. Hát ezért csak másfél éves volt mire megtanult felállni. Szellemileg és testileg egyaránt éretté kellett válnia ahhoz, hogy ezt a számára képtelennek tűnő feladatot megoldja. Arra nyilván nem tudok emlékezni, hogy nekem milyen nehéz volt anno mindezt megtanulnom. Mint anya , mint sorstárs részese lehettem a csodának. Egy kisgyerek győzelmének lehettem tanúja. Most, hogy a gravitáció nekem is ellenségem lett semmi mást nem kell tennem amikor úgy érzem hogy képtelen vagyok felállni, csak emlékeznem kell a lányom elszántságára. Mostanában sokszor elesek . Olyankor ott fekszem kiterülve. Teljesen reménytelennek tűnik a felállás. Először csak sajnálom magam ilyenkor és nem történik semmi. Majd bedühödöm, megszólal bennem a dac, hogy csakazértis képes vagyok rá. Aztán kicsit gyötrelmesen , de sikeresen talpra állok.
Hát így van ez most is. Válság ide, , válság oda én megmutatom, hogy talpon maradunk. A ház felújítás elkészült. Az ingatlanosok reménytelen arckifejezéssel egymásnak adják a kilincset. Nem megy az ingatlanpiac- mondják.Én pedig rájuk nézek és azt mondom, hogy úgy kell csinálni, hogy menjen! Nem lehet a régi igények szerint tenni a dolgukat. Megváltoztak a körülmények és az igények. A változással haladni kell!. Meg kell újulni! Ha pedig ez sem jön be, akkor az igényeket kell a kereslethez igazítani!
Gyanítom ez is egy olyan felállás lesz, mint anno Zozié. Elhúzódik. Akkorra fog sikerülni, amikor megtanuljuk mire vagyunk képesek. Végre hajlandóak leszünk kellő energiát belefeccölni a céljaink elérésébe.! Jó esetben felismerjük azt is, hogy miben tud minket segíteni nekünk a környezetünk? Az optimális idő sem elhanyagolható a jó eredmény eléréséhez.
Bőven van mit fejlesztenem a túlélési technikáimon. Most azon vagyok, hogy ezért mindent megtegyek.
Robinsonnak sem jött a mentőhajó azonnal. Előbb  meg kellett tanulnia azt, hogy mennyit ér az élet számára! Mi mindent hajlandó megtenni a túlélésért? Mikor már mindent megtett, akkor kiérdemelte a sorstól, hogy megmeneküljön.
Milliónyi mese és példa van arra, hogy az életben nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Nem az a kérdés, hogy miért pont én?
Az a kérdés, hogy miért ne?
Rajtam a sor.

2013. április 24., szerda

A legszebb női hang



Ma 71 éves Barbra Streisand.
Életem egyik legmeghatározóbb személyisége.

A nekem legkedvesebb dalaiból válogattam.



Tőle tanultam meg mi a szépség, különlegesség, egyediség.


Ízlés, báj, kellem.



Milyen fontos az életünkben az emlék.


2013. április 23., kedd

Olvasónapló: Búcsú a szerelemtől


"Két magányos ember találkozik Párizs utcáin, és ez a találkozás mindkettőjük életét megváltoztatja. Mirabelle, az idős, vak hölgy gyermekkora óta nem lát, és nővére halála óta teljesen egyedül él. A munkájától megcsömörlött amerikai férfi, Jack otthagyta családját, és előbb csavargóként, majd utcai festőként próbál rátalálni önmagára. Ahogy egyre jobban megismerik egymást, kiderül, mindketten sokat tanulhatnak a másiktól, és az idő múlásával hamarosan Jack számára is világossá válik, hogy a valódi vakság nem az, ha valaki a szemével nem lát. Kettőjük szerelmének szokatlan, megrendítő története arra késztet, hogy újragondoljuk, melyek az életben a valódi értékek, mi a szeretet, és mit nevezünk ártatlanságnak."

Mostantól Olvasónapló bejegyzés címmel könyvajánló írások lesznek. Itt az ideje a kedveseket egy helyre gyűjteni, mert sajnos van, hogy igazán jó könyveket is elfelejtek. Pedig nem lenne szabad.Végre megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy olyan könyveket is olvassak amik nem mindig  magvas mondandóról szólnak, vagy szakirodalmak. Inkább amolyan  léleksimogató, lélek ápoló könyvek. Durva világunkban most erre van a legnagyobb szükségem. Ráadásul ahogy öregszem egyre jobban vágyom a könnyed lírára, a tartalmas szép mondanivalóra. 
A könyvből színpadi feldolgozás is látható. Szalay Krisztával és Cserna Antallal a főszerepben. Jót tett az előadásnak, hogy ők az életben is egy párt alkotnak. Meghittebbé természetesebbé varázsolta a jeleneteket a kettősük. Az előadás a Rózsavölgyi szalonban látható.
Ez egy ilyen könyv. Ajánlom szeretettel mindenkinek.



2013. április 22., hétfő

Milyen madár a nandu?


Gryllus Vilmos és az emberevő medve.

Mikor megleltem ezt a fotót arra gondoltam, milyen jó , hogy vannak még olyan művészeink, akiknek a legnehezebb időkben is van humora.
Hát neki van. Pedig mostanság sok korabeli művészt megélhetési gondokkal súlyt az élet. Őt is ugyanilyen sorsra ítélnék, ha hagyná magát. 
DE NEM HAGYJA!!!!
:))))
A mai hatvanasoknak nem könnyű. Még nem érzik magukat olyan öregnek, hogy le kellene állniuk, hisz most tudnak nyújtani a legtöbbet a művészetükből. Még sem kellenek. Naponta új tehetségkutató műsort lehet felfedezni a különböző csatornákon . Futószalagon kerülnek ki a tehetségek. Mégis alig- alig marad meg a pályán egy-kettő. Valami hiányzik belőlük. Nagyon szembetűnő, hogy a saját művészetükkel és képességeikkel szembeni alázat szinte teljesen hiányzik a mostani felfedezettekből. A túléléshez szükség van még rengeteg szorgalomra, kitartásra és állandó tanulásra. Mindig készen kell lenni a változásra és a változtatásra. Rögtönözni kell! Ha nem megy a lemezipar, akkor saját dalokkal jó előrukkolni, vagy könyvet kiadni, vagy olyan lemezeket amiket más hasonló műfajban játszó zenésztársak szereznek, adnak elő. Bizony a mai életben maradás záloga a régi jól bevált módszer. Kalákába jó rendeződni és együtt átvészelni a nehéz időket. Egyedül nem megy!. Több lábon jó állnia ma annak aki sikeres szeretne lenni, nem csak rövid távon, hanem hosszabb időre. 
Remek példa a folytonos megújulásra a Kaláka együttes. 40 éve játszanak és mindig van újabb és újabb ötletük. Hihetetlenül sokoldalúak.
A zenekar minden tagja több hangszeren játszik.  Rengeteg ismeretlen zeneszerszámot mutattak be a nézőknek. A világirodalom és a magyar irodalom remek ismerői és terjesztői ők.
SOKAN A ZENÉJÜK ÁLTAL KERÜLTEK KÖZELEBB AZ IRODALOM SZERETETÉHEZ.
Missziós tevékenység az övék.
Gyerekeknek szóló koncertek:
A Kaláka-koncerteken a gyerekek nem csak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak. Mivel a muzsikusok annak idején mind aKodály Zoltán koncepciója szerint tanító, Lorántffy utcai zenei általános iskolába jártak, e zenei nevelés igazolói és tudatos használói. Más anyanyelvű gyerekek körében is nagy sikerrel játszanak turnéik során.
Külföldi turnék, folkfesztiválok, költészeti fesztiválok:
Ausztria, Argentína, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Japán, Jugoszlávia, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Szlovákia, Szlovénia, Tajvan, Ukrajna, Venezuela.
Több zenei műfajt is előadnak:
énekelt vers
folk
jazz
blues

Az együttes honlapjáról sok mindent megtudhattok még róluk. Érdemes!

A Kaláka repertoárja szerintem ma már legalább száz óra. 
Érdemes megjegyeznem, hogy a Voice " hangja ",  győztese: Pál Dénes. A tini lányok nagy bálványának repertoárja nem éri el a 25 percet.
Hullócsillag lesz ő is , mint oly sokan a mai zeneipar "kék" egén.





A teljesség igénye nélkül írtam ezt a pár adatot róluk. Magánemberként a sok siker ellenére megmaradtak esendőnek, kedvesnek,  humorosnak, ahogy ezt a fenti fotó is illusztrálja.

2013. április 21., vasárnap

Tavaszom, kertem , kutyám, mindenem....3.

Ígérem ez lesz utolsó kerti összeállítás. Mit tegyek nem tudok betelni vele és ezeket a képeket most emlékezni valóknak teszem be a majdani borús napokra.



Gyerekkoromban három évig intézetben laktam. Az ablakból egy magnólia fára láttam.
Mikor virágzott úgy éreztem angyalszárnyakat látok. Többet mosolyogtam ettől.
Nem véletlenül a konyhaablakkal szembe ültettük ezt a kis fát. Mindig látom. Olyankor is amikor nem lenne kedvem mosolyogni. Ha ránézek sikerül egy mosoly.


A túlélés virága.
Ilyen kis fehér virág volt a bordűr csík a nyaralónkban a hortenziák tövében. 
A hortenziák meghaltak a kis virág mindent túl élt.
Azért ültettem a kertünkbe, hogy erre mindig emlékezzek és példát is vegyek róla.

Babarózsa
Erre a bokorra mindig vágytam. Ez egy olyan könnyed kis virág 
amilyen könnyedség nekem sose jutott. Gyermek álom.


Igazából ez a részlete a kertnek olyan, mint amilyen az én belső világom.



Fiatal koromban szerelmes volt belém egy csodálatos ember. Hatalmas korkülönbségünk miatt sose lett semmi a kapcsolatból. A kertje telis- tele volt kankalinnal. A kert gazdája mindig nevetett. Azóta a kankalinok őt hozzák el számomra. Vidáman kacagnak, amikor a szél meglibbenti a szoknyájukat. 
Szinte hallom őket.


Az élet fája. Tüzes, bohém, ragyogással teli.
Akár egy igazi tangó.


Dümmörgő ilyen virágot hozott anya temetésére. 
Anya emlék virágnak hívom.


A Margitszigeten minden évben csodálatos tulipánok nyíltak. Imádtam oda járni 
ezekben a napokban. A sárga tulipánok  kamaszkoromat idézik.




Színek, színek, színek.
Nem lehet ellenállni nekik.



Annyi dolga van Zorkának, hogy már a nyelve lóg a sok ügyintézéstől.
A házőrzés nem tartozik a teendői közé. Az mostantól a mi dolgunk. 
Kutya  egy életünk van. :o)))


A terasznak egy apró, hangulatos részlete ez.
Buja, mint minden, ami a kerttel kapcsolat közeli.


Jéééé itt is virág van. Nahát ez mán döfi. 
:)))


Remény.
Nem véletlen, hogy ennyi virágot adott nekünk az idén.


2013. április 19., péntek

Egy álom vége


Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én nagyon szeretek álmodozni. Még jobban szeretem megvalósítani az álmaimat. Örök idealista és a realista keveréke vagyok. Állandóan nyughatatlan,  változásokat kedvelő , de  két lábbal a földön álló  a realitásokat figyelembe vevő ember vagyok.
Hogy jön ez ide?
Tegnap itt volt az ingatlanos. A dzsumbuj kellős közepén aláírtuk a megbízást, hogy kezdje el árulni álmaink házát! Mindenki kételkedett benne a barátaink közül, hogy meglépjük ezt a lépést. Hisz köztudottan, ez volt az a a ház, amit igazi otthonnak éltünk meg. Gyakorlatilag minden olyan benne, amilyennek pihe puha párnák közt, egy mosolygós éjszaka megálmodtunk magunknak. Jogos a kérdés, hogy miért döntöttünk az eladás mellett?
A válasz sokaknak nem lesz kedvére. Ugyanis én a változásokban hiszek és nem az állandóságban.
A mondat így egy kicsit sántít. Megpróbálom másként megfogalmazni. Ahhoz, hogy készen álljak az élet kihívásainak megfelelésére, két dologra van szükségem.
Belső békére és biztonságra. Nem mások által teremthetem ezt meg, csak és kizárólag a magam erejéből. Saját szükségleteim pontos ismerete szükségeltetik hozzá.
Belső békémet a szeretet által kapom meg.
A biztonságot pedig úgy, ha képes vagyok rugalmasan változni, a világ igényeimnek megfelelően. Manapság ez a legnehezebb feladat. Olyan jó lenne leülni és élvezni azt, amit eddig szerettünk, megszoktunk! Azonban nyugtalan, forrongó, kihívásokkal teli életünkben erre nincs mód.
A mi házunk a béke szigete. Itt megállt az idő. Mindenben ez látszik. A múltat idézik a falak, az emlékek, a környező házak. Időtlenséget és halhatatlanságot súgnak a fülünkbe a hatalmas faóriások, mik körül ölelnek és védelmeznek minket. Ha nálunk vagy, hajlamos leszel arra, hogy elhidd a mesét és azt gondold, hogy béke van mindenhol! Aztán elég egy pillanat és az álom szertefoszlik. Jönnek a rossz emberek, betörnek védett világodba. Kinyitod a postaládát, s kifizethetetlenül magas számlákkal találod szembe magad. A világ elkezdi közölni veled, hogy ébresztő! Már nem olyan korban élsz, ahol háboríthatatlanul békén hagynak.
A választás mégis a Tiéd!
Eldöntheted, hogy ragaszkodsz az álmodhoz, ami meghasadt tükörként hever előtted, vagy mész és új álmokat szősz!  Fájdalmas tapasztalással a szívedben mostantól már tudod, hogy minden szépség egyszer véget ér. Nem leszel soha többet nyugodt. Nem hiszed  többé, hogy a világod mindig szép lesz. Csak akkor lesz az, ha képes vagy újra és újra felépíteni azt!
Te döntöd el, hogy álmodsz- e magadnak új jövőt, vagy megvárod és végig nézed, amint a szépen felépített régi világod az orrod előtt romokba dől!


2013. április 18., csütörtök

Tágas égen andalog



Kint hiába csiripelnek a madarak s hirdetik teli torokból, hogy az élet szép. Valami miatt a fülem hallja az éneket, de a szívemig nem hatol el a pezsdülés.  Pedig minden okom meglehetne arra, hogy örömmel szemléljem a világot. Kedves szépen halad a felújításokkal. Készen van a festés igaz egy szobát és a gardróbot kellett most kifesteni, de egyedül bitang nehéz lehetett. A terasz  40 nm-es az is elkészült. Egészen kellemes az új kő. Nem túl feltűnő. Olyan , mint amilyennek számítottunk. Illik a ház hangulatához. A idei kerti reformmal is végeztünk. Úgy döntöttünk, hogy csak most tavasszal  lesznek virágok ugyanis javarészt évelők. Az egy nyári növények Zora miatt most nem lesznek. Tavaly mindent kipusztított ő nagysága. Ép ezért tanultunk a hibánkból. Nem ültetünk a kutyának virágokat. Viszont kaptam a konyha ablakba új muskátlikat és nagy boldogságomra a kertbe is egy halvány rózsaszín liliomfát. Olyat, mint ami a felső képen van.
A legnehezebb munka a mázolás. Úgy látom Kedves ettől most kifejezetten szenved. Szombatra az is készen lesz. Nagyon ügyes az én drágám. Szegénykém az egész szabadságát munkával töltötte. Képtelenség ma megfizetni a szakembereket. A pénz is sokkal kevesebb, mint pár éve, a szakmunka is drágább mint kéne. Fogalmam sincs, hogy miért nyűszögnek az építőiparban dolgozók? Ha kevés a munka, mert az embereknek nincs pénze,miért nem vállalják olcsóbban el a munkát? A kevesebb több lenne, mint a semmi! Igaz ez az én logikám szerinti túlélési politika. A saját munkámban is sokkal alacsonyabbak lettek az árak. Az emberek pénztárcáját figyelembe kellett nekem is venni. Manapság minden hónapban mikor a számlákat nézem, lehetetlenül nagy teher nehezedik rám. Lassan képtelenség kifizetni őket. Napokig csak ülök , fogom a fejemet és azon gondolkozom, hogy hogyan is oldhatnám meg ekkora teher cipelését?
Míg Zozi nagyon is érti mi miatt vagyok ideges, addig Anka álmodozón nézi a világot és nem érti mi a baj!
Az első gyereknél még a szülő is álmodozó, így nem csoda, ha a gyerek is az. A második gyereknél tanulunk a hibáinkból. Ezek a gyerekek önállóbbak, de ez a személyiségükben más nyomot is hagy. Kevésbé szabálykövetőek és nehezen irányíthatóak. Hamarabb kirepülnek a szülői házból. Erősebbek és magányosabbak. Nem könnyű az életük.
Mind két gyermekünk csodálatos ember. Szerencsések vagyunk , hogy olyanok, amilyenek. Színesebb tőlük az élet és hasznosabbá lett általuk a világ.
Én pedig kicsit sem vagyok elfogult. :)))
Á dehogy!


2013. április 17., szerda

Tavaszi pompa a kertben 2. rész

Szerelmes vagyok a színekbe

  harsogó üdeségbe


bohókás napsugár lányok hajladozásába


útjainkba


habókos játszadozásba


az öregek bölcsességébe


babák virágos gurgulázó nevetésébe


a magányos rejtőzködésbe


a szerelem színébe


az időtlen szépségbe


az illatokba, mit a szél hoz felém


Az erdei zugok csendjébe


a tulipánok szoknyáinak lejtésébe.
Szerelmes vagyok csak úgy a szerelembe, mert itt a tavasz és arra buzdít, hogy
légy belém szerelmes!
Hát én szót fogadok és nem győzöm élvezni az élet napos pillanatait.
Addig amíg lehet.

/Elnézést kérek a sok képért./
 Másként nem tudom elmondani, megmutatni nektek azt, amit érzek. Egyszer majd felidézem magamban a képeket nézve ezt a tavaszt. Sajnos, akkor már mindez a szépség nem lesz elérhető számomra. Az emlék azonban a képekkel megmarad és a mosoly is, amit a látványukkor megélek.
Egy hét alatt berobbant a tavasz. Csak most látom, hogy mennyire ugrásra készen várták jöttét  kedvenc virágaink és a természet.
Szép, mosolygós napot, életet mindenkinek! 
Ne menjetek el egy csodás élmény mellett sem úgy, hogy nem lesz a pillanat öröme a Tiétek!

2013. április 13., szombat

Tavaszi séta a kertünkben 1.




















Ebéd a szabadban


Ugyan kirándulni nem megyünk, de a kertbe kikerültek a pihenés kellékei. Padok székek ülőkék, takarók, kaspók. A fű harsány zölden nevet felénk. Nyílik a gólyahír, nefelejcs még az ibolya is lila szőnyegként borítja be a földet. Ma a szabadban ebédelünk, mert bentről kiszorulunk a felújítási munkálatok miatt.
A terasz burkolása holnapra kész, így lassan azt is birtokba vehetjük. Kedves egyedül csinál mindent. Ilyenkor bizony elkelne egy két fiú a háznál! :)
Anna meg én a szobáinkban kuksolunk, mert apa ezt kérte. 
-Maradjatok egy helyen, különben nem tudok tőletek haladni!
Hát igyekszünk szót fogadni. Ennek következtében sokat olvasunk , én blogolok és minden prüszkölésem ellenére jobb híján Annával a tv-t nézzük. Ugyanis a kertbe csak az ablakon keresztül mehetünk .Az ablak tornát elég naponta csak egyszer megmászni. :)
Ezt az egyszeri alkalmat az ebédnek tartogatjuk. Ami nagyon mókás, hogy a kutyákat is az ablakon adjuk ki az eü sétára. 
Nomád életünkhöz most nomád ebéd dukál. Szabadban tálalva kenyér, sajt, újhagyma alma és narancs. Férfiembernek pedig jó kis csécsy szalonna. Vacsira majd készítek tartalmasabb kaját is. Szóval hála Kedvesnek szépen haladunk. Szomorkás vagyok attól, hogy a házunkat most már másnak szépítgetjük. Bár ahogy elnézem az ingatlan piacot az is lehet, hogy magunknak. Ki tudja? 
Egy biztos. Így is, úgy is, jó lesz nekünk.